A jövőre életbe lépő, a gyermekek védelméről szóló törvény módosítása nyomán a gyermeknevelési segély (gyes), a gyermekgondozási díj (gyed) és a családi pótlék igényléséről és folyósításáról faggatták Korózs Lajost, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkárát szerdán internetes fogadóóra keretében.
Korózs Lajos a hozzá intézett – többnyire az egyéni élethelyzeteket is vázoló – kérdésekre válaszolva elmondta, a gyedre való jogosultság több körülménytől függ, például attól, hogy mikor szűnik meg (ha megszűnik) a munkaviszony, jogosult-e a szülő álláskeresési támogatásra és a gyermek pontosan mikor születik meg.
Általánosságban a szabály az – ismertette az államtitkár -, hogy a szükséges biztosítási időt, ami az igénybevétel feltétele, a szülést megelőző két éven belül kell vizsgálni. A biztosítási időbe beleszámít az álláskeresési támogatás folyósításának időtartama is – tette hozzá. Kiemelte: a gyed akkor jár, ha a szülő az igényléskor biztosított, vagy ha biztosítási jogviszonya a terhességi gyermekágyi segély (tgyes) igénybevétele alatt szűnt meg, feltéve, hogy a tgyesre akkor lett jogosult, amikor fennállt a biztosítási jogviszonya. Az álláskeresési támogatás folyósításának időtartama biztosításban töltött időnek számít, szüneteltetésének ideje alatt viszont a biztosítás nem áll fenn – hívta fel a figyelmet válaszában az államtitkár.
Korózs Lajos elmondta azt is, hogy amennyiben a szülő munkaviszonya folyamatosan fennáll, nem kell visszamennie dolgozni a második gyermek születése előtt, hiszen a gyermek gondozása miatt igénybe vett fizetési nélküli szabadság időtartama is biztosításban töltött időnek minősül; ebben a tekintetben a törvényjavaslat nem hozott változást. Amennyiben a munkaviszony időközben megszűnt, akkor a hatályos szabályok szerint is vissza kell térni a munkaerőpiacra, hiszen a gyedet csak az a szülő igényelheti, aki az igényléskor biztosított.
A gyedre vonatkozó új szabályok csak azokra a gyermekekre vonatkoznak, akik 2010. április 30-át követően születnek meg – ismertette a szakember, emlékeztetve, a jelenlegi szabályok szerint a terhességi gyermekágyi segélyre és a gyermekgondozási díjra jogosultság megszerzéséhez 180 napnyi biztosítási idő szükséges. A változás a 2010. május 1-je előtt született gyermek esetében a gyed időtartamát sem érinti, azaz a gyed a gyermek 2. életévének betöltéséig jár, és azt követően, a 3. életévének betöltéséig még a gyes is igénybe vehető.
A tervezett változtatások, a 2010. május 1-jén hatályba lépő szabályok szerint a gyermekgondozási segély időtartama csökken: a gyermek 3 éves kora helyett a 2 éves koráig lesz igényelhető, azaz a két évet a gyermek születésétől kell számítani. Az ikrek esetében a gyes továbbra is a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekek esetében pedig 10 éves korig vehető igénybe – adott választ egy kérdezőnek Korózs Lajos. Hozzátette: a terhességi gyermekágyi segélyre és a gyermekgondozási díjra vonatkozó szabályok annyiban változnak, hogy a jogosultság megszerzéséhez a jövőben 180 nap helyett legalább 365 nap lesz szükséges, és a gyed időtartama a biztosításban töltött idővel egyezik meg, de legfeljebb a gyermek kétéves koráig tarthat.
A családi pótlék folyósítási idejével kapcsolatban is kapott kérdéseket az államtitkár, illetve többen arra kértek választ, hogy a felsőoktatásban tanulók után jár-e ez a juttatás.
Korózs Lajos kiemelte, a családi pótlék folyósítási időtartamának csökkentése csak 2010. augusztus 31-től lép hatályba, a családi pótlékot az eddigi 23. életév helyett 20 éves korig folyósítják.
A családi pótlék 2010. augusztus 31-étől a középiskolában tanulmányokat folytató gyermek után annak a tanévnek a végéig jár, amelyben a gyerek betölti a 20. életévét. Azaz, ha a gyermek például 1990. szeptember 20-án született, akkor a 2010/11-es tanév végéig jár utána a családi pótlék, tehát nemcsak 2010. szeptember 20-áig, amikor betölti a 20. életévét. A törvény kivételt is tartalmaz: a sajátos nevelési igényű tanuló esetében a családi pótlék továbbra is annak a tanévnek a végéig jár, amelyben betölti a 23. életévét – ismertette a jogszabályi változásokat az államtitkár. Hozzátette, jelenleg nem látnak lehetőséget arra, hogy a családi pótlékra jogosultságot kiterjesszék a felsőoktatási hallgatókra. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra is – hivatkozva egy alkotmánybírósági határozatra -, nem alkotmányellenes a családtámogatási törvény azon rendelkezése, hogy a felsőoktatási intézményekben tanulók után nem jár családi pótlék.
Az intézkedéseket tartalmazó törvényjavaslatról június 29-én, hétfőn szavaz az Országgyűlés.
Az egyik kérdező azt kifogásolta: a Magyar Államkincstárnál (MÁK) a családi pótlék folyósításának feltételéül szabták, hogy csatolja házassági anyakönyvi kivonatát (amire a kérelmező nem volt hajlandó), valamint a juttatás folyósításához bekérték a kérelmező banki folyószámlakivonatának másolatát. Korózs Lajos válaszában elmondta, hogy a kérelmező kérheti a kincstárt, hogy hivatalból szerezze be a szóban forgó okiratot, de ezt írásban kell kérelmeznie az ügyfélnek. Az államtitkár szerint a kincstár jogellenesen kéri a folyószámlakivonat másolatát, mivel erre jogszabályi felhatalmazása nincs. Korózs Lajos ígéretet tett, hogy ha az ügyfél hivatalosan panaszt emel államtitkárságánál, ügyét kivizsgálja és hivatalból eljár a Magyar Államkincstárnál.
