Ismét nem választotta meg az Országgyűlés Baka Andrást a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnökének, annak ellenére, hogy a két nagy frakció támogatásáról biztosította a jelöltet. A hétfői eredménytelen titkos szavazás után a Fidesz és az MSZP egymást vádolta hazugsággal, a köztársasági elnök pedig azt mondta: meg kell gondolni, mi értelme van újra jelölni főbírót egy ilyen parlamentnek.
Baka Andrást, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának korábbi magyar bíráját Sólyom László államfő először 2008 májusában jelölte erre a posztra, de a jelölt akkor sem kapta meg a megválasztásához szükséges kétharmados parlamenti támogatást.
Most 184-en voksoltak igennel és 108-an nemmel, és 54 érvénytelen szavazat volt, a kétharmadhoz viszont 257 képviselő támogatása kellett volna. (Tavaly májusban 170 igen és 191 nem mellett nem választották meg Baka Andrást.) Ezzel a szavazással együtt az elmúlt több mint egy év során az Országgyűlés már negyedik alkalommal nem tudott új főbírót választani.
Két nagy frakció, a Fidesz-KDNP és az MSZP is azt közölte a szavazás előtt, hogy támogatni fogják a jelöltet, azonban mégsem így történt: az elnöklő Mandur László az ülésteremben – ahol megjelent Baka András és családja, valamint az őt jelölő Sólyom László államfő is – azt jelentette be, hogy a szavazás érvényes, de eredménytelen volt. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője az eredményhirdetés után szót kért és bejelentette, hogy ezen körülmények között a Fidesz-KDNP frakciószövetség tiltakozása jeléül nem kíván részt venni a hétfői határozathozatalokban, így a Fidesz és a KDNP képviselői kivonultak a teremből.
Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője erre reagálva azt kezdeményezte, hogy azonnal hívják össze a házbizottság rendkívüli ülését, és ha a Fidesz-frakció ennyire fel van háborodva, akkor adjon lehetőséget arra, hogy nyílt – gombnyomásos – szavazással döntsenek a főbírójelöltről. Kijelentette: a kivonulással számukra egyértelművé vált, hogy ebben a helyzetben a Fidesz hazudik.
Miután az elnök szünetet rendelt el a házbizottság rendkívüli ülése idejére, a Fidesz és az MSZP is sajtótájékoztatót hívott össze. Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese azt mondta, hazudtak a szocialisták, nem szavazták meg Baka Andrást a Legfelsőbb Bíróság elnökének, míg Mesterházy Attila szocialista frakcióvezető kijelentette, hogy az MSZP tartotta a szavát és támogatta Baka Andrást.
Tóbiás József MSZP-s frakcióigazgató közölte: még a hétfői ülésnapon vagy jövő hétfőn készek nyílt szavazással dönteni a főbírójelöltről, szerintük ezt a házszabály lehetővé teszi, a fideszes Répássy Róbert pedig “kutyakomédiának” nevezte a megismételt, nyílt szavazásra vonatkozó MSZP-s indítványt.
Sólyom László a szavazást kemény szavakkal kommentálta. Azt mondta: meg kell gondolni, mi értelme van újra jelölni főbírót egy ilyen parlamentnek. Úgy fogalmazott, hogy a parlament nagyon súlyos csapást mért a magyar igazságszolgáltatásra és a jogállamiságra is, és az eredménnyel a parlament szavahihetősége rendült meg.
Kiemelte: miután mind a két nagy párt parlamenti frakciója támogatásáról biztosította a jelöltet, a 108 nem szavazat azt mutatja, hogy valaki nem mondott igazat. Az államfő azt is megjósolta: arra kell számítani, hogy mind az MSZP, mind a Fidesz frakciója a másikat fogja hibáztatni.
Az, hogy ki, hogyan szavazott, a leadott szavazatokból nem fog kiderülni, hiszen a képviselők titkos szavazással döntöttek. A képviselők egy ABC-sorrend szerinti névsor aláírásával vehették át szavazólapjukat, amelyet szavazófülkében tölthettek ki, majd zárt borítékban kellett bedobniuk egy urnába. A szavazatokat az Országgyűlés jegyzői számolták össze.
Szili Katalin házelnök a rendkívüli házbizottsági ülés után szomorúnak nevezte a történteket és arra hívta fel a figyelmet, hogy Sólyom László “kezében van a lehetőség” arra, mikor jelöl újra főbírót. Ha újra jelöl, azt követően van lehetőségük arra, hogy valamilyen megoldással visszanyerhető a szavahihetőségük – hangoztatta.
Szili Katalin szerint a jelölés után újra egyeztethetnek a frakciók arról is, hogy nyílt vagy titkos szavazás legyen a főbírójelöltről. Emlékeztetett arra: ez a vita a délelőtti rendkívüli házbizottsági ülésen is lezajlott, amikor a szocialisták kérték a nyílt szavazást, de a többi frakció nem támogatta a házszabálytól való eltérést.
Baka András másodszori leszavazása után úgy nyilatkozott: méltatlan a jogállam egyik alapintézményével politikai játékot űzni. “Fogalmam sincs, hogy mi történhetett, mi van a szavazás eredménye mögött, hiszen a frakciók úgy nyilatkoztak, hogy támogatják a jelölést” – mondta a Baka András, aki szerint a politika felelőssége, hogy egy éve üres a Legfelsőbb Bíróság elnöki széke – fűzte hozzá.
Arra a kérdésre, hogy vállalna-e egy újabb jelölést, Baka András úgy válaszolt: “olyan mértéktelen a bizalmatlanság, hogy mindenkinek el kell gondolkodnia, meddig mehet ez a játék“.
Kérdésre válaszolva megjegyezte: nem tudja, kinek üzentek a szavazással a politikusok, neki vagy a köztársasági elnöknek, de “véget kell vetni az üzengetésnek”, és tisztességgel megválasztani a közjogi méltóságokat.
Az LB korábbi elnökének, Lomnici Zoltánnak 2008 júniusában járt le a mandátuma. Baka Andrást az államfő már 2008 májusában jelölte a főbírói posztra, azonban – csakúgy, mint hétfőn – akkor sem kapta meg a megválasztásához szükséges kétharmados parlamenti támogatást. Sólyom László ezután kétszer is Havasiné Orbán Máriát, a Győri Ítélőtábla elnökét jelölte, ám sem 2008 decemberében, sem idén márciusban nem volt meg a szükséges parlamenti támogatás, így jelenleg az LB egyik kollégiumvezetője áll a Legfelsőbb Bíróság élén.
