Az alkotmány szellemével ellentétes, ha a kormányfő konstruktív bizalmatlansági indítványt kezdeményez maga ellen – mondta Gulyás Gergely alkotmányjogász, a Szabadság Kör tagja szombaton.
A konstruktív bizalmatlansági indítvány nem erre a helyzetre került a magyar alkotmányba. A miniszterelnöknek csak két lehetősége van az alkotmány szerint: lemond vagy bizalmi szavazást kezdeményez maga ellen. A lehetőségek között azonban nem szerepel, hogy konstruktív bizalmatlansági indítványt kezdeményezzen a miniszterelnök – mondta Gulyás Gergely.
Gyurcsány Ferenc szombati bejelentésével valójában lemondott, de jogilag “más technikát szeretne alkalmazni” annak érdekében, hogy az államfőt “kikapcsolhassák” a folyamatból – hangsúlyozta az alkotmányjogász.
Arra a kérdésre, hogy országgyűlési képviselőként kezdeményezheti-e Gyurcsány Ferenc a konstruktív bizalmatlansági indítványt, Gulyás Gergely azt mondta: a két tisztség nem választható külön.
Alkotmánybírósági állásfoglalás születhet, ha a kormányfő mégis aláírja a konstruktív bizalmatlansági indítványról szóló dokumentumot maga ellen. Az alkotmánybírósági állásfoglalás azonban nem valószínű, hogy visszamenőleg megsemmisíti majd az új miniszterelnök mandátumát – mutatott rá.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök új kormány alakítását javasolta új kormányfő vezetésével szombaton az MSZP tisztújító kongresszusán. Politológusok és szakértők ennek alapján úgy vélik, hogy ez a gyakorlatban konstruktív bizalmatlansági indítvány kezdeményezését jelenti.
A Szabadság Kört 2007 októberében alapították politikusok és közéleti személyiségek, többek között Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának fideszes elnöke, Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő és Hegedűs Zsuzsa szociológus. A szervezet korábban javaslatot tett a rendőrségi törvény módosítására, valamint tiltakozott a Kossuth téri kordon ismételt felállítása ellen.
