Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 2009. február 3-i ülésén elfogadta az Európai Jogi Szaktanácsadó Szolgálatra vonatkozó szabályzatot.
A nemzeti trénereknek nevezett bíráknak – akik az Európai Uniós tagságra való felkészülés során közösségi támogatással speciális felkészítésben részesültek, és tanácsadással segítették kollegáik munkáját közösségi jogi témájú kérdésekben – eddigi tevékenységük szabályozatlan volt. Így, a tisztség megszerzésének és megszüntetésének módjai, a végzett munka kritériumrendszere, valamint a többletmunka elismerése.
A Tanács által elfogadott szabályzat a nemzeti tréner rendszer helyett létrehozta az Európai Jogi Szaktanácsadási Szolgálatot, amelyben tisztséget új pályázat kiírása során lehet elnyerni. A tábla és megyei bíróságok elnökei, az előírt vélemények beszerzése után, határozott időre nevezik ki a szaktanácsadókat. Feladataik hozzávetőlegesen megfelelnek az eddigi nemzeti tréneri feladatoknak. A szabályzat rendezi a szaktanácsadóknak adott kedvezményeket, rendelkezik a továbbképzéseikről, a nyelvpótlékról és külön díjazásukról.
A Tanács foglalkozott a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. LXVI. törvény egyes rendelkezéseinek módosításairól, amelyet első olvasatban 2009. január hó 13-ai ülésén tárgyalt meg. Akkor úgy határozott, hogy a javaslatot, a vélemények megismerése okán megküldi a bírósági elnököknek, és a Magyar Bírói Egyesület elnökének.
A Tanács az igazságügyi és rendészeti miniszter részvételével a kiegészítő előterjesztést megtárgyalta, és felhívta e témával foglalkozó előkészítő bizottságot, hogy az OIT által javasolt tervezetet készítse el, és rövid időn belül elfogadásra nyújtsa be.
Napirendre került a balkáni térség országai igazságszolgáltatási irányító testületei regionális együttműködésének koordinálását biztosító központi iroda alapszabály tervezete. Ezen együttműködésben Magyarország szervező szerepet vállalt.
2008. szeptember hó 23. napján Bukarestben megrendezett konferencián napirenden volt a magyar kezdeményezés. Eszerint a regionális együttműködés hatékonyabbá tételére szükség van a térség országai között koordinációt biztosító, titkársági feladatokat ellátó állandó irodára, amelynek működtetését Magyarország vállalja. Egyben azt is, hogy 2009. év első negyedévében a központi iroda alapszabály tervezetét elkészíti, az illetékes országok testületi képviselőinek megküldi, és majdan a 2009. évi montenegrói ülésen kerül megvitatásra és elfogadásra.
Az OIT Hivatal Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya a tervezetet elkészítette, amelyet a Tanács, egyetértően elfogadott.
A tanács kiemelten foglalkozott az ítélőtáblákon, illetve a megyei és fővárosi bíróságokon 2008. évben bekövetkezett rendkívüli eseményekkel. Ezt felmérő tájékoztató tényszerű áttekintést adott. Elemezte és értékelte az események tapasztalatait. Megállapította, hogy a bírósági épületekben, tárgyalókban az érintett felek által, a bíróság ellen indított támadások döntő többsége agresszívabbá váltak.
A társadalom tűrőképességének csökkenésével, állandósult a bírákkal szemben, a kritika elfogadott határát túllépő, a véleménynyilvánítás szabadságával visszaélő, gyalázkodó, alkalmasint nyomdafestéket nem tűrő alaptalan írásbeli, és közvetlen szóbeli fenyegetések, és sajnos, nem egy esetben tettlegességek.
Ennek következtében a Tanácsnak meg kellett állapítania, hogy a bíróságok biztonsága kifejezetten romlott. Nőtt a bírák fenyegetése, bántalmazása és ez kiterjedt esetenként a családtagokra is. A bíróság, a bíró emberi, szakmai alkalmasságának megkérdőjelezése. Szükségessé vált egyes ügyeket tárgyaló bírák hosszabb személyes védelme.
Az ország bíróságain 53 rendkívüli esemény volt az elmúlt évben. Ezek közül 19 bombariadó, 16 esetben a bírák bántalmazása illetve fenyegetése. Számon tartunk még 23 egyéb esetet, amely alatt a fegyver bevitelétől kezdve a bíróság előtti demonstrációkat is érteni kell.
Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács aggodalommal állapítja meg a biztonság romlását. Lehetőségein belül szabályozandónak tarja, a rendkívüli események megelőzésének lehetőségeinek felderítését.
Felhívja a társadalom figyelmét, hogy a tendencia az erősödése, a közbiztonságot, és a társadalom alapvető érdekeit sérti. Ennek megváltoztatása érdekében együttműködésre van szükség nem csak a rendészeti szervekkel, hanem a jóérzésű, békességre vágyó emberekkel is.
