2008. szeptember 16-án mutatták be a Szabad adatok, védett adatok 2. című tanulmánykötetet, amelyet perspektívatágító célzattal született meg. A Jogi Fórum jelen volt a könyvbemutatón.
A Szabad adatok, védett adatok 2. címmel másodszor jelenik meg az Alma Mater könyvsorozat adatvédelemmel és információszabadsággal foglalkozó tematikus tanulmánykötete, amelyet az Információs Társadalomért Alapítvány adott ki. Az első kötetet először három éve vehette kezébe az olvasó, s noha nem került könyvesbolti forgalomba – a kiadó műegyetemi tanszékről lehetett beszerezni –, mégis teljesen elfogyott és egyes tanulmányai számottevő szakmai visszhangot keltettek.
Azóta sok újdonság keletkezett a témakörben, újabb problémák merültek fel és újabb megoldások születtek a korábban elemzett területeken, de számos olyan jogi, társadalmi és technológiai fejleményi is történt, amelyek jelentősége igényli szerepletetésüket az igen kevés számú magyar nyelvű szakirodalmi publikációk körében.
Mint az első Szabad adatok, védett adatok című könyvben, így ebben a kötetben is két, egymással szorosan összefüggő és egymást kiegészítő terület, a személyes adatok kezelése és a közadatok megismerhetősége képezi a tanulmányok közös témakörét. Mind a két terület multidiszciplináris, azaz több tudomány- és illetve szakterület ismeretanyagát foglalja magában. Mindkét tématerületnek vannak jogi (közigazgatási), szervezési és informatikai aspektusai, ez utóbbiak jelentősége egyre nő a közigazgatás és az üzleti élet fokozódó informatizálásával.
A kötetet az egyik szerkesztő, Dr. Székely Iván, társadalmi informatikus, a Nyílt Társadalom Archívum főtanácsadója moderálásával maguk a szerzők mutatták be. Dr. Székely Iván kiemelte, hogy a kötet társadalomtudományi és informatikai szempontokat egyaránt tartalmaz. Dr. Szabó Máté Dániel, adatvédelmi szakértő, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet igazgatója, a kötet másik szerkesztője úgy vélekedett, hogy a kötet nem csak azért fontos, mert jogi és informatikai megközelítésű írásokat gyűjt egy csokorba, hanem azért is, mert egy olyan egységes látásmódot közvetít, amely össze is kapcsolja a két területet. A szerkesztő egy olyan képzeletbeli dobozt vázolt fel, amelybe ha belehelyezzük a vonatkozó, azonban összeütköző alapjogokat, akkor azt tapasztaljuk, hogy a két alapjog nem fog „elférni” a dobozban, anélkül, hogy az egyik a másik kárára ne terjeszkednék. Az információs technikák éppen arra hivatottak, hogy „megnöveljék a doboz méretét”. Így a kötet egyszerre lehet ismeretterjesztő és szemléletformáló mind a jogászok, mind az informatikusok számára.
Már az első kötet olvasói is megismerkedhettek azokkal a személyes adatok védelmét megvalósító sajátos informatikai technológiákkal és alkalmazásokkal, amelyek összefoglaló neve Privátszférát Erősítő Technológiák (Privacy Enhancing Technologies, PET), és amelyek magyar nyelvű szakirodalma igen hiányos. Ebben a kötetben már a közérdekű adatok nyilvánosságának speciális területével, az ún. elektronikus információszabadsággal, illetve annak informatikai megvalósításával is megismerkedhetnek az olvasók a közérdekű adatok központi elektronikus jegyzékéről és az egységes közadatkeresőről szóló tanulmányban. A szerzők különösen fontosnak érzik, hogy az adatvédelem nem gátja az elektronikus kormányzati és üzleti alkalmazások elterjesztésének, a kényelmi, a kényelmi szolgáltatások bevezetésének, csak tudni kell, hogy milyen adatvédelmi feltételeket kell ehhez teljesíteni, ezek hogyan teljesíthetők a mai informatikai-technológiai környezetben, és ezeket a szempontokat már a tervezés fázisában is figyelembe kell venni.
A kötet tanulmányai három fejezetre tagolódnak: az első az információszabadság esélyeit és lehetőségeit elemző írásokat tartalmazza, a második a magánélet és a személyes adatok védelmének különféle aspektusait taglalókat, míg a harmadik fejezet a személyes adatok védelmének technológiai megvalósításáról szóló tanulmányokat foglalja magába.
A szerzőgárda: Majtényi László, Földes Ádám, Szoboszlai Judit, Vissy Beatrix, Szigeti Tamás, Galambosi András, Szabó Máté Dániel, Székely Iván, Simon Éva, Vincze Bernadett, Szili Dávid, Gulyás Gábor György, Kóbor András, Schulcz Róbert, Gyöngyösi László.
A kötet mindazoknak szól, akik mélyebben érdeklődnek a személyes vagy közadatok valamely területe iránt. A szerkesztők nem titkolt célja, hogy a technológia iránt érdeklődők elolvassák a jogi-szociológiai megközelítésű tanulmányokat is, a humán műveltségű olvasók legalább belelapozzanak az informatikai tanulmányokba. A kötet hasznos olvasmánya lehet mind a témával foglalkozó olvasóknak, mind pedig azoknak, akik érdeklődnek, hiszen utóbbiak további impulzusokat kaphatnak.
