Az egészségügyi kormányzat a jogbiztonsággal és a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való joggal kapcsolatos visszásságot okozott azzal, hogy bezáratta az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet – erősítette meg korábbi véleményét az ombudsman.
Szabó Máté az egészségügyi miniszter ezt vitató levelére válaszolva ismét arra figyelmeztetett, hogy alapjogi szempontból aggályos a kialakult helyzet. Alkotmányosan sem rövid, sem hosszútávon nem indokolható, hogy a struktúraváltás az egy helyen koncentrált, minőségi ellátás helyett minősíthetetlen és szakmai szempontból vállalhatatlan egészségügyi ellátási körülményeket teremtsen.
Az ombudsman a miniszternek egyebek között azt írta, célja, hogy ne legyenek megkerülhetők az alapjogok, azokon belül az emberi méltóság és az egészséghez való jog. Emlékeztetett arra is, hogy az állam feladata az alapvető jogok érvényesüléséhez szükséges jogszabályi és szervezeti feltételek megteremtése, még átmeneti struktúrákban is. A biztos nem orvos-szakmai szempontból, hanem az alapjogi dilemmák miatt vizsgálta az OPNI bezárársának körülményeit.
Az ombudsman egyetért azzal, hogy a 21. század kihívásainak megfelelő egészségügy jöjjön létre, ám már korábbi észrevételeiben is kifogásolta a széles társadalmi és szakmai egyeztetés hiányát. „Az egyes egészségügyi ellátók korszerűsítése nem jelentheti egyúttal a szakma véleményének, illetve a társadalmi igények, elvárások negligálását” – írta, utalva arra, hogy bár orvos-szakmai kérdésekben nincs kompetenciája, hallja a szakma heves tiltakozását.
Emberi jogi szempontból elfogadhatatlan, ami a konkrét esetben történt – állapította meg az országgyűlési biztos. Korábban sem a Lipót eredeti állapotának visszaállításáért, és nem az épület megmentéséért érvelt, hanem egy országos feladattal működő intézet és egy margóra szorult-szorított betegcsoport – valamint az őket gyógyítók – érdekeinek, méltóságának, emberi jogainak érdekében hívta fel a nyilvánosság figyelmét. Az elmúlt hónapokban az Országgyűlési Biztosok Hivatalának panaszirodáján több olyan ember is jelentkezett, aki megfelelő gondozás nélkül maradt. Sokan fizikailag vagy mentálisan képtelenek voltak arra, hogy igénybe vegyék az ellátást. „Álláspontom szerint amennyiben az OPNI bezárását követően egy ember is, akár csak ideiglenesen, de kiesett az ellátásból, önmagában elegendő az alapjogi visszásság megállapításához”- írta Szabó Máté az egészségügyi miniszternek.
A fővárosban alig maradt speciális feladatot ellátó pszichiátriai osztály, ami a modern kor követelményeihez képest visszalépést jelent. Mivel az akut ágyakhoz helyben nincs rehabilitáció vagy utókezelés, a javuló állapotban hazaküldött beteg rövid időn belül viszakerül az osztályra. Az ombudsman külön felhívta a figyelmet a gyermekpszichiátria ellátási gondjaira. A helyzet már az OPNI bezárása előtt is kritikus volt, azóta pedig gyakorlatilag nincs nevesített ifjúságpszichológiai ellátás Budapesten. Ezt a kérdést a biztos gyermekjogi projektjében külön is vizsgálja.
Szabó Máté az egészségügyi miniszternek küldött levelében azt a reményét fejezte ki, hogy a jelenlegi döntések hosszabb távon fenntartható állapotokhoz vezetnek, mert az átmeneti időszak problémái újabb és újabb érdek- és jogsérelmekert idéznek elő. A tárca szakemberei statisztikai adatok és intézmények jelentéseinek számai alapján döntenek, miközben az ombudsman szerint figyelembe kellene venni az orvosok és a betegek, gondozók véleményét, az alkotmány, az emberjogi alapelvek prioritását is. A biztos meggyőződése, hogy a társadalom különösen rászoruló, gyenge, vagy korátozott érdekérvényesító képességű csoportja számára az esély nem gesztus, hanem a jogállam közelező alapelve.
