A kormányzati támogatás csökkentése és az elbocsátások miatt a magyarországi menekülttáborokban nem megfelelő az ellátás – jelentette ki Lloyd Dakin, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNCHR) regionális képviselője pénteken. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium közleményében erre úgy reagált, hogy nem találja kellő mértékben megalapozottnak az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság regionális képviselőjének megállapításait.
Az elmúlt hetek eseményei rávilágítanak arra, hogy a kormányzati megszorító intézkedések miatti szűkös anyagi forrásokból és csökkentett személyzettel a befogadó állomások csak korlátozottan képesek ellátni a menedékkérők és menekültek igényeit – hangsúlyozta Lloyd Dakin, hozzátéve: a táborokban tapasztalt incidensek példák az elhibázott menekültintegrációra.
Az ENSZ-képviselő szerint az elmúlt hetekben látott incidensek csak a jéghegy csúcsát jelentik, és azt mutatják, hogy komoly problémák vannak a debreceni táborban.
A főbiztosság tanulmányai szerint Magyarországon a menekültek csak korlátozottan jutnak hozzá orvosi ellátáshoz. A táborokban lakók csak kevés zsebpénzt kapnak, arra pedig nincs semmi lehetőségük, hogy legális úton keressenek pénzt a mindennapi megélhetésre. Az élelem mennyiségével és minőségével is problémák vannak, a menekülttáborokban osztott étel minősége sokszor nem felel meg azoknak, akik speciális diétára szorulnak, mert például krónikus betegségben szenvednek – tette hozzá.
Sok gondot okoz a megfelelő tolmácsok hiánya, ami miatt nem tudják ügyeiket intézni a menekültek – mutatott rá az ENSZ-képviselő.
Jól jelzi például a debreceni állapotokat, hogy a menekülttábor 400 befogadottjára mindössze négy szociális munkás jut – fűzte hozzá.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága már számtalan levélben és több megbeszélésen felhívta a magyar hatóságok figyelmét a problémára, kiemelve, hogy “nincs olcsó megoldás” a kérdésre, növelni kell a menekültügyre fordított támogatásokat – hangsúlyozta Lloyd Dakin.
Más országok befogadó állomásait is hasonló problémák jellemzik. A magyarországi helyzet azonban jól érzékelhetően romlott azóta, hogy az év elején átszervezték a menekülteket befogadó állomásokat. Azóta több hiányosságot tapasztalunk a szolgáltatásokban és az intézmények működtetésében, mint a korábbi években – húzta alá.
Magyarországon három nagy menekülttábor van, Debrecenben, Bicskén és Békéscsabán.
Az utóbbi néhány hétben a debreceni események kaptak nagy sajtónyilvánosságot. Legutóbb szerdán verekedtek össze a hajdúsági menekülttáborban. Néhány afgán és szomáliai az internet használata miatt szólalkozott össze. A táborban korábban többen tüntettek a nem megfelelő körülmények miatt, néhányan közülük egy adótoronyra is felmásztak.
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium közleményében rámutat: Magyarországon a menekültek jogait, a 2007-ben ellenszavazat nélkül elfogadott menedékjogról szóló törvény szabályozza, amely európai uniós szinten is megfelelő biztosítékot jelent a Magyarországra érkező, hazájukat elhagyni kényszerülők ellátására, beilleszkedésük elősegítésére. Ezt alátámasztja, hogy 2008. február 29-én a Budapestre látogató Antonio Guterres, az ENSZ menekültügyi főbiztosa is megelégedéssel nyilatkozott a jogszabályban meglévő garanciákról.
A tárca közleményében a továbbiakban kifejti, hogy a menekültek ellátása az adófizetők által biztosított költségvetésből finanszírozott. Az ez évi költségvetés tervezésénél pedig előzetesen nem volt ismert a Magyarországra érkező menekültek száma, és az egyes esetek eljárási ideje. A befogadó állomások kiszolgáló személyzetének létszáma állandó, míg az állomásokon lévő menekültek száma folyamatosan változik.
Egyetértve a regionális képviselő azon megállapításával, hogy “nincs olcsó megoldás” az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium törvényes és méltányos eljárást alkalmaz – hangsúlyozza a dokumentum.
