A tagállamok nagyköveteinek nem sikerült a megcélzott május 7-i időpontra áttörést elérniük a bioüzemanyagok fenntarthatósági követelményeiről folyó vitában. Olyan nagyok az eltérések a nemzeti álláspontok között, hogy belátható időn belül kevés esély van a megegyezésre. Eközben a bioüzemanyagokra kitűzött 10 százalékos cél miatt egyre hevesebb támadások érik az EU-t.
Az EU soros szlovén elnöksége május 7-én szerette volna kicsikarni a megállapodást a tagállamok között a bioüzemanyagok fenntarthatósági követelményeiről, megnyitva ezzel az utat egyszerre két jogszabálytervezet – a megújuló energiaforrások ösztönzését célzó és az üzemanyagok minőségéről szóló irányelvek – elfogadásának felgyorsítása előtt. A 27 EU-tagország nagykövetei azonban szerdán több órás tárgyalásokat követően is csak minimális előrelépést tudtak tenni a cél felé. Kézzelfogható eredmény hiányában a dosszié újra visszakerül a külön erre a célra létrehozott ad hoc munkacsoport tagjai elé, de egyelőre az érintettek is csak találgatni tudnak arról, hogy az elnökség mikor tesz egy újabb kísérletet a rendkívül ellentmondásos kérdés megoldására.
Diplomáciai források szerint négy kérdésben továbbra is meglehetősen távol állnak egymástól a tagállami álláspontok. Így nem látszik a megoldás abban a vitában, hogy a bioüzemanyagoknak minimum mekkora széndioxid-kibocsátás megtakarítást kell elérniük a fosszilis energiaforrásokkal szemben. A szabályok szerint ugyanis a tagállamok csak azokat a bioüzemanyagokat számíthatják be teljesítésként a 10 százalékos cél elérése során, amelyek megfelelnek a fenntarthatósági követelményeknek, köztük annak, amely a szénhidrogénekhez viszonyított emisszió-megtakaritást tartalmazza.
Jól értesült források szerint egyelőre még arról sincs megállapodás, hogy 35 százalék legyen az alsó küszöbérték, ahogy azt a Bizottság eredetileg javasolta. A 35 százalékos szintet egyes országok túl magasnak, mások viszont túl alacsonynak tartják, miközben országok egy nagyobb csoportja a bioüzemanyagok hatását övező bizonytalanság miatt eleve eltekintene mindenféle számszerűsített cél kitűzésétől. A szlovén elnökség támogatást nem kapott javaslata szerint 2015-től, vagy 2018-tól lenne egy másik, a 35 százaléknál nagyobb küszöbérték is. Szakértők úgy vélik, hogy minél magasabb határértéket szab meg az EU, az annál jobban kedvez az importnak, miközben az alacsonyabb mutatók a belföldi (uniós) termelést ösztönzi.
