2008. április 30-án Sólyom László köztársasági elnök a korábbi várakozásoknak megfelelően Baka Andrást, az Európai Emberi Jogi Bíróság volt tagját jelölte a Legfelsőbb Bíróság élére.
„A strasbourgi bíró nincs elszigetelve a magyar jogtól.” [Baka András]
Amint arról beszámoltunk Sólyom László köztársasági elnök nem tervezte Lomnici Zoltánnak a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) ismételt elnökének jelölését a 2008 júniusában megüresedő posztra. Az új jelölt személyét illetően megindultak a találgatások. Immáron a korábban csak valószínűsíthető tény, hogy a köztársasági elnök Baka Andrást jelöli a posztra bizonyossággá vált.
A jelöltről
Baka András 55 éves jogász, aki 17 éven át (1991-2007) volt az Európai Emberi Jogi Bíróság tagja, s ezzel az utóbbi idők egyik leghosszabb szolgálati idejét érte el. A strasbourgi ítész soha sem tartozott a magyar bírói kar tagjai közé. Baka András és Sólyom László az 1970-es évek végén az Állam- és Jogtudományi Intézetben dolgoztak együtt. A rendszerváltás idején Baka András a Tudományos Dolgozók Szakszervezete élén tűnt fel.
Az első szabad parlamenti választások után pedig az MDF-frakció padsoraiban találjuk, párton kívüliként. Az 1990-es években bizonyos ideig az Államigazgatási Főiskola főigazgatója volt. Három perióduson keresztül (1991, 1997, 2003) töltötte be az Európa Tanács (ET) Strasbourgban működő Európai Emberi Jogi Bíróságán a Magyarországot megillető bírói tisztet. Annak ellenére választotta újra 1998 elején az ET parlamenti közgyűlése, hogy a Horn-kabinet által összeállított, három nevet tartalmazó jelöltlistán csupán a második helyen szerepelt, így levonhatjuk azt a következtetést, hogy szakmai körökben ismert és elismert bíróval állunk szemben. Strasbourgban nem szakosodnak a bírák, így Baka András (akit egyébként a szólásszabadság szakértőjeként tartanak számon) elé is a legkülönfélébb akták kerültek: polgári és büntetőügyek – az élethez és szabadsághoz való jog megsértése miatt indítottak éppúgy, mint családjogiak – vagy éppen alkotmányossági viták.
Meggyőződése, hogy a magyar jogi élet sokkal izgalmasabb annál, mint amennyi ebből Strasbourgban látszik, ahol még mindig többségben vannak a jogilag nem túl bonyolult, az eljárások elhúzódása miatt indított perek.
Korábban is utaltunk arra, hogy ez a jelölés okozhat még értelmezési kérdéseket, szakmai vitákat, hiszen a legfőbb bírói poszt várományosa 1997 óta csak kinevezett bíró lehet. Azonban az élet, s inkább a jelölt (valamint az OIT) megoldotta ezt a problémát. A Fővárosi Ítélőtábla pályázatot hirdetett elnöki bírói állásra. Erre Baka András is benyújtotta pályaművét. Az Ítélőtábla elnöke, illetve az általa kijelölt szakértői bizottság őt találta alkalmasnak a többek által megpályázott bírói tisztségre. A kinevezési javaslatot ezután az OIT elé terjesztették. A Tanács pedig még 2008 április elején kinevezte a volt strasbourgi bírát.
A jelölés „története”
A köztársasági elnök először a Legfelsőbb Bíróság jelenlegi elnökével, Lomnici Zoltánnal találkozott február első napjaiban. Később napvilágra került információk szerint a találkozón Sólyom László közölte a főbíróval: más jelöltet keres a posztjára. Ezután az államfő találkozott az öt ítélőtábla elnökével, majd a múlt héten fogadta a 19 megyei bíróság és a Fővárosi Bíróság elnökét is. „A megbeszélések a bírósági szervezet aktuális kérdéseit érintették. A bírósági vezetők meghívása része annak a tájékozódó sorozatnak, amely megelőzi a Legfelsőbb Bíróság következő elnökének jelölését“ – tartalmazta a hivatal közleménye.
Sólyom László közölte: a találkozókon rengeteg olyan szemponttal találkozott, ami alapján világossá vált, milyen igényeik, problémáik vannak a bíróságoknak, mind szervezeti téren, mind az ítélkezés tartalmát és minőségét, illetve a bírói életpályát illetően. „Ezután tárgyaltam a jelölt úrral, ő ezekre a problémákra választ tud adni” – mondta az államfő.
Az államfő a Sándor-palotában a parlamenti pártok képviselői előtt ismertette döntését. A parlamenti pártokat Göndör István (MSZP), Navracsics Tibor (Fidesz), Dávid Ibolya (MDF), Gusztos Péter (SZDSZ), Semjén Zsolt (KDNP) képviselte a Sándor-palotában. Sólyom László a jelöltről elmondta: Baka András pályáját tudományos kutatóként kezdte a Magyar Tudományos Akadémia Állami és Jogtudományi Intézetében, majd a strasbourgi emberi jogi bíróság magyar bírája volt 1991 és 2008. január 31-e között. Baka András Európa egyik legismertebb bírájává vált strasbourgi munkája nyomán – tette hozzá.
A pártok még nem döntöttek
Bár a pártok még nem alakították ki hivatalos álláspontjukat, de sajtóforrások Sólyom László eddigi legsikeresebb döntéseként emlegetik a jelölést.
A parlamenti frakciók jövő héten hétfőn alakítják ki álláspontjukat a Legfelsőbb Bíróság elnökének jelölt Baka Andrásról. Ezt Dávid Ibolya, az MDF elnöke közölte szerdán a Sándor-palota előtt újságírókkal, miután Sólyom László államfő bemutatta jelöltjét a frakciók képviselőinek.
Dávid Ibolya közölte: a képviselőcsoportok vezetői tudomásul vették a bejelentést és egyöntetű álláspontjuk volt, hogy a jövő héten hétfőn alakítják ki álláspontjukat a képviselőcsoportok. Mint mondta, szeretnék figyelembe venni az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) is, és ezt követően döntenek a jelölt személyéről.
A jelölt szava
A főbírónak jelölt Baka András kiemelte: úgy látta, a pártok jóindulatúan fogadták jelölését és felelős döntést fognak hozni. „A köztársaság alapintézményéről van szó, és biztos vagyok abban, hogy a parlamenti erők meg tudnak egyezni a Legfelsőbb Bíróság elnökének személyéről, legyek az akár én, akár valaki más.” – fogalmazott Baka András. Mint egy kérdésre kifejtette, a köztársasági elnökkel folytatott megbeszélésén nem került szóba, hogy az államfő jelöltjei – alapvetően ombudsmanjelöltjei – mostanában nem kapták meg a szükséges támogatást a parlamentben. A köztársasági elnök és a parlamenti pártok közötti viszony nem a jelöltre tartozik – tette hozzá.
Azzal kapcsolatban, hogy mennyire van tisztában a magyar igazságszolgáltatás helyzetével, Baka András kifejtette: Strasbourgban az Emberi Jogok Európai Bíróságának tagjaként (1991 és 2008 között) mintegy háromezer magyar ügyben ítélkezett, voltaképpen a magyar jogot kellett alkalmazni és összevetni „a strasbourgi sztenderddel”.
„A strasbourgi bíró nincs elszigetelve a magyar jogtól” – fűzte hozzá. Úgy vélte, elég tájékozott a magyar jogéletben, az elmúlt négy-öt évben tartott előadásokat, továbbképzéseket a bíróságokon. Arra, hogy milyen problémát jelentene, ha mégsem választanák meg főbírónak, kiemelte: fontosnak tartja, hogy az igazságszolgáltatás vezetése folyamatos legyen. Baka András szerint a magyar igazságszolgáltatás előtt számtalan probléma áll. Meg kell például teremteni a nyilvánossághoz való megfelelő viszonyt, többek között az ítéletek nyilvánosságra hozatalával, emellett biztosítani kell a tárgyalótermek nyilvánosságát, azonban ez nem jelentheti azt, hogy a tárgyalás „bírósági valóságshow-vá” váljon. Nagyon fontos a megfelelő egyensúly megteremtése – jegyezte meg.
A jelölt fontosnak tartja továbbá a bírók kötelező képzését, tekintettel arra, hogy a joganyag négy-ötévente átalakul. Nem lehet a bíróság színvonalát megfelelően biztosítani, ha a képzés pusztán szabad választás kérdése – jelentette ki. Baka András elmondta, hogy még nem tudja, mikor lesz meghallgatása az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsban. Tudomása szerint az OIT kétszer ülésezik ebben a hónapban, legközelebb május 6-án.
