Az Európai Bizottság fehér könyvet tett közzé, melyben új modellt javasol a trösztellenes szabályok megsértése (az EK-Szerződés versenykorlátozó kereskedelmi magatartásról és az erőfölénnyel való visszaélésről szóló szabályainak megszegése) miatt kárt szenvedett fogyasztók és vállalkozások kártalanítására.
Jelenleg a legtöbb uniós tagországban komoly akadályok állnak a fogyasztók és vállalkozások útjában, amelyek visszatartják őket attól, hogy a trösztellenes szabályok megsértése következtében elszenvedett káraik megtérítése iránti igényeiknek magánfelek által benyújtott keresetek útján szerezzenek érvényt a bíróság előtt. A fehér könyv olyan javaslatokat tartalmaz, melyek révén a károsultak hatékonyabban léphetnek fel kártérítési igényükkel, miközben a javaslat biztosítja az európai jogrendszerek és hagyományok tiszteletben tartását is. A Bizottság által felvázolt modell az elszenvedett károk összegével megegyező teljes kártérítés elvén alapul. A fehér könyv ezenkívül a következő kérdésekkel kapcsolatban tesz jelentős javaslatokat: kollektív jogorvoslat, a bizonyítékok hozzáférhetősége, valamint a versenyhatóságok által a kártérítési keresetekben ezt követően hozott végleges döntések hatása. A javaslatok egyensúlyt teremtenek a felperes és az alperes jogai és kötelezettségei között, és biztosítékokkal szolgálnak a jogvitákkal való visszaélésekkel szemben. Az érdekelt feleket felkérik, hogy a javaslatokra vonatkozó észrevételeiket 2008. július 15-ig nyújtsák be. A Bizottság a konkrét lépéseket a fehér könyvre adott válaszok fényében fogja kidolgozni.
Neelie Kroes versenypolitikai biztos a következőket nyilatkozta: „A fehér könyvben szereplő javaslatok jogérvényesítési lehetőséget biztosítanak a fogyasztók és a vállalkozások számára, amelyek évente milliós károkat kénytelenek elszenvedni a EU trösztellenes szabályait megszegő társaságok miatt. E károsultak jogosultak arra, hogy olyan hatékony rendszert vehessenek igénybe kárigényük érvényesítésére, amely kiegészíti a hatóságok általi jogérvényesítést, de ugyanakkor igyekszik elkerülni az Egyesült Államok rendszerének esetleges túlzásait.”
Az EK-Szerződés versenykorlátozó kereskedelmi magatartást és erőfölénnyel való visszaélést tiltó versenyszabályainak (81. és 82. cikk) hatékony végrehajtása megkívánja, hogy a versenyjog megsértésének áldozatai – legyenek azok akár fogyasztók, akár vállalkozások – az elszenvedett káruk után kártérítésben részesülhessenek.
A versenyjog megsértése következtében károsulttá váltak jogának hatékony érvényesítése csakis az EU és a tagállamok közös erőfeszítésével biztosítható.
A fehér könyvben bemutatott javaslatcsomagnak köszönhetően a versenyjog megsértésének áldozatai valóban hatékony mechanizmusok útján igényelhetnek teljes kártérítést az elszenvedett káruk után. E javaslatok kiegyensúlyozott megoldást kínálnak a jelenleg működő, gyakran nem eléggé hatékony kártérítési rendszerek problémájára, egyúttal arra törekednek, hogy távol tartsák mindazon túlzott ösztönzőket, melyek – ahogyan bizonyos unión kívüli országok példája mutatja – túlzott perlési hajlandósághoz vezethetnek.
A fehér könyv a következő főbb ajánlásokat tartalmazza:
- A tényleges kárösszeggel megegyező teljes kártérítés: a Bizottság a tényleges kárösszeggel megegyező kártérítést javasolja a többszörös kártérítéssel szemben. Ez teljes kártérítést jelent, ideértve a – például versenyellenes áremelés vagy az értékesítések csökkenése miatti haszonkiesés következtében felmerülő – tényleges veszteség megtérítését is. Az elszenvedett veszteség tényleges értékének megtérítése magával vonja a kamathoz való jogot is.
- Kollektív jogorvoslat: különösen a kis értékű kártérítési igénnyel fellépő fogyasztók és kis- és középvállalkozások számára kell biztosítani a hatékonyabb jogérvényesítést, lehetővé téve számukra, hogy igényeiket csoportosan, megfelelő képviselők útján nyújtsák be a joghatóság felé. Mindazonáltal gondoskodni kell olyan biztosítékokról, amelyek megakadályozzák, hogy ennek révén megalapozatlan kártérítési igények kerülhessenek benyújtásra. A trösztellenes tevékenység területén a Bizottság ezért azt javasolja, hogy kizárólag – például elismert fogyasztói csoportok által lefolytatott – meghatalmazotti keresetekre legyen lehetőség, amelyekben a károsultak igény szerint vehetnek részt, szemben az ügyvédi irodák által azonosítatlan számú felperes nevében benyújtott csoportos keresetekkel.
- Hozzáférhetőség: annak érdekében, hogy a bírák az adott ügyről teljes képet kaphassanak, a felek nem tarthatják meg saját részükre a vonatkozó bizonyítékokat. Azoknak a bíró felügyeletével történő hozzáférhetősége biztosítja a tisztességes tárgyalást, melynek során mindkét fél azonos mértékben jut hozzá a bizonyítékokhoz. Mindazonáltal a Bizottság nem javasol ezen túlmutató alternatívákat – például az adatbetekintéshez való automatikus jogot –, mivel azok olyan eljárási visszaélésekhez vezethetnek, amelyek során az alperesek elsődleges célja a túlságosan széles körű adatbetekintéssel járó jelentős költségek elkerülése.
- A végső döntések bizonyító ereje: az ismételt tárgyalásra fordítandó idő és költségek elkerülése érdekében a Bizottság azt ajánlja, hogy – amint az a bizottsági határozatok esetében már bevett gyakorlatnak számít – a tagállami versenyhatóságok jogerős, jogsértést megállapító határozatait az azt követő kártérítési keresetek elbírálása során tekintsék elegendő bizonyítéknak arra, hogy jogsértés történt.
Bár egyes tagállamokban az utóbbi időszakban már megmutatkoztak a fejlődés jelei, elenyésző az elmúlt évtizedekben Európában benyújtott kártérítési keresetek száma.
2005-ös zöld könyvében a Bizottság megállapította, hogy a legtöbb tagállamban hatályban lévő, polgári jogi felelősségre vonatkozó hagyományos szabályok és eljárások alkalmazhatatlannak tűnnek a trösztellenes kártérítési ügyek esetében. A trösztellenes kártérítési ügyekben ugyanis átfogó tényszerű és gazdasági vizsgálatot kell folytatni.
