Már megindultak a találgatások a 2008 júniusában leköszönő Lomnici Zoltánnak, a Legfelsőbb Bíróság elnökének az utódjáról. A sajtóban egyelőre Baka András neve merült fel.
Háttér
Amint arról beszámoltunk Sólyom László köztársasági elnök nem tervezeti Lomnici Zoltánnak a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökének jelölését a 2008 júniusában megüresedő posztra. Sólyom László (aki jelen ciklusa alatt – a két ombudsmanon kívül – a továbbiakban csak a legfőbb bírói poszt várományosára tehet javaslatot) egyébként már egyeztetett is Lomnici Zoltánnal. A Köztársasági Elnöki Hivatal megerősített azt, hogy az elnök folytatni kívánja eddigi töretlen gyakorlatát: s nem egyeztet a jelöltjéről a parlamenti pártokkal. A sajtóban máris megindultak a találgatások arról, hogy ki lehet a Markó utca új lakója. A HVG című hetilapban megjelent cikk Baka András jelölte meg a várományosnak, aki az Európai Emberi Jogi Bíróság korábbi magyar tagja.
Névjegy – Baka András
Baka András 55 éves jogász, aki 17 éven át (1991-2007) volt az Európai Emberi Jogi Bíróság tagja, s ezzel az utóbbi idők egyik leghosszabb szolgálati idejét érte el. A strasbourgi ítész soha sem tartozott a magyar bírói kar tagjai közé. Baka András és Sólyom László az 1970-es évek végén az Állam- és Jogtudományi Intézetben dolgoztak együtt. A rendszerváltás idején Baka András a Tudományos Dolgozók Szakszervezete élén tűnt fel. Az első szabad parlamenti választások után pedig az MDF-frakció padsoraiban találjuk, párton kívüliként. Az 1990-es években bizonyos ideig az Államigazgatási Főiskola főigazgatója volt. Három perióduson keresztül (1991, 1997, 2003) töltötte be az Európa Tanács (ET) Strasbourgban működő Európai Emberi Jogi Bíróságán a Magyarországot megillető bírói tisztet. Annak ellenére választotta újra 1998 elején az ET parlamenti közgyűlése, hogy a Horn-kabinet által összeállított, három nevet tartalmazó jelöltlistán csupán a második helyen szerepelt, így levonhatjuk azt a következtetést, hogy szakmai körökben ismert és elismert bíróval állunk szemben. Strasbourgban nem szakosodnak a bírák, így Baka András (akit egyébként a szólásszabadság szakértőjeként tartanak számon) elé is a legkülönfélébb akták kerültek: polgári és büntetőügyek – az élethez és szabadsághoz való jog megsértése miatt indítottak éppúgy, mint családjogiak – vagy éppen alkotmányossági viták. Meggyőződése, hogy a magyar jogi élet sokkal izgalmasabb annál, mint amennyi ebből Strasbourgban látszik, ahol még mindig többségben vannak a jogilag nem túl bonyolult, az eljárások elhúzódása miatt indított perek. Az esetleges jelölés okozhat még értelmezési kérdéseket, szakmai vitákat, hiszen a legfőbb bírói poszt várományosa 1997 óta csak kinevezett bíró lehet.
Alapos feltételezés?
Ahogyan a hivatkozott cikk is említi, Sólyom László előszeretettel hoz eddig még nem (köz)ismert jelölteket az egyes állami posztokra, akik a maguk területén kiváló szakemberek. A pártok kedélyeit fokozza, hogy ráadásul nem is egyeztet velük az egyes jelölések tekintetében (ebből számos fiaskó is kialakult: Horányi Miklós- legfőbb ügyész; Majtényi László – állampolgári jogok országgyűlési biztosa; Péterfalvi Attila – adatvédelmi biztos; Nagy Boldizsár – „zöld ombudsman”; Zombor Ferenc – adatvédelmi biztos; Fülöp Sándor – „zöld ombudsman”). A bírói kar tekintetében az elnök egyébként már 2005. november 29-én, a Legfelsőbb Bíróságon tett látogatása alkalmával hangot adott annak, hogy a bírói testület nagyon belterjes: „Nagyon kevés olyan esettel találkozom, amikor gyakorlott, 40-50 éves jogászok, akik például megfelelő ügyészi vagy ügyvédi múlttal rendelkeznek, be tudnak kerülni a bírók közé.” Sólyom László a bíró szakma „vérfrissítése” mellett állt ki: „Káros lenne, ha a legtapasztaltabbak jogászok előtt zárva maradna a testület.” A hetilap hozzátette, hogy Baka András reménybeli jelöltségét az államelnök legutóbbi Markó utcai vizitje is megalapozhatja, ahol Sólyom László kifejtette: „… a bírói jogalkalmazás horizontja: a magyar törvényen túl a bírónak folytonosan az alkotmányra és a közösségi is tekinteni kell. Ez olvasottságot, kreativitást és intellektuális bátorságot követel. ”
Lehet, hogy valóban egy tudatos „személyügyi politikával” és annak megalapozásával állunk szemben, de az is lehet, hogy az államfő mindenkori értékrendje permanensen érvényesül mind a beszédei, mind pedig a jelölések során. Azonban tény, hogy Lomnici Zoltán mandátuma lejár, és Sólyom László élni fog jelölési jogkörével.
