Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a büntető törvénykönyv módosítását, amely lehetővé teszi a gyűlöletbeszéd büntethetőségét.
A szocialista képviselők kezdeményezte törvénymódosítást 174 igen, 127 nem szavazattal és 11 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.
Juhász Gábor, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára az általános vitában elmondottakat megismételve a szavazás előtt közölte: a kormány nem támogatja a törvényjavaslatot. Indoklásként azt mondta, az Alkotmánybíróság korábban már alkotmányellenesnek találta a Btk. hasonló jellegű módosítását.
Az általános vitában az ellenzéki pártok mellett az SZDSZ sem támogatta a javaslatot, a kisebbik kormánypárt a kormányéhoz hasonló indokokkal érvelt.
A törvényre nemmel szavaztak az SZDSZ-es képviselők, míg az MDF és Tóth András független képviselő tartózkodott.
Bárándy Gergely (MSZP) és más szocialista képviselők javaslata szerint gyalázkodásnak számít az a magatartás, amikor valaki nagy nyilvánosság előtt a lakosság egyes csoportjainak becsületét, emberi méltóságát kifejezéssel, ennek híresztelésével, vagy testmozdulattal megsérti vagy megsérteni próbálja.
A jogszabály alapján a gyűlöletbeszéd két évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntetendő.
A képviselők elfogadták azt a beszámolót, amely a csádi és közép-afrikai köztársaságbeli EU katonai műveletekben történő magyar közreműködésről szól.
Szekeres Imre honvédelmi miniszter azt mondta, az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2007 szeptemberében kérte fel az Európai Uniót a szudáni Dárfúrban lévő helyzettel összefüggésben a csádi és közép-afrikai köztársaságbeli válság kezelésében történő részvételre.
Mint mondta, az EU elkötelezett a válság megoldásában, rendezésében, és egy éves időtartamú, 3000-4000 fős uniós katonai műveletet hajt végre. A tárcavezető közölte: a magyar kormány 2007 októberében engedélyezte, hogy az EU által vezetett katonai műveletekben a Magyar Honvédségből legfeljebb hatan részt vehessenek. Hozzátette: jelenleg hárman teljesítenek szolgálatot a művelet vezetésére és irányítására kijelölt műveleti parancsnokság állományában. A műveletek költsége közel 100 millió euró, amihez Magyarország 188 millió forinttal járul hozzá.
Az Országgyűlés szintén nagy többséggel elfogadta a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló stockholmi egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot.
Kovács Kálmán, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkára azt mondta, a környezetvédelem érdekében világméretű összefogás szükséges, ilyen a stockholmi egyezmény is. Az egyezménynek jelenleg 150 részes állama van.
