A Magyar Bíróképző Akadémia 2008. február 11-13. között tartja Budapesten a „Hídépítés: emberi jogok a bírói jogalkalmazásban és a kommunikációban” elnevezésű kurzusát.
A Magyar Bíróképző Akadémia „Hídépítés: emberi jogok a bírói jogalkalmazásban és a kommunikációban” című rendezvényét dr. Lomnici Zoltán a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke és dr. Solt Pál , a Magyar Bíróképző Akadémia vezetője, az OIT Hivatalába beosztott bíró, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke nyitotta meg 2008. február 11-én.
Előzmények
Lomnici Zoltán kezdeményezésére 2007. júniusában munkabizottság alakult több jogvédő civil szervezetnek a hazai bírák oktatásába történő bekapcsolódásának lehetőségéről. A több hónapos előkészítő munkában – dr. Kálmán Zsófia elnökének a de juRe Alapítvány elnökének vezetésével – olyan neves civil, és egyéb szervezetek vettek részt a de juRe Alapítványon kívül, mint a Magyar Helsinki Bizottság, az Amnesty International, a Transparency International, a Központ a Mentális Sérültek Jogaiért Alapítvány, az Európai Roma Jogok Központja, az Egyenlő Bánásmód Hatóság és a Társaság a Szabadságjogokért nevű szervezetek. A munkabizottság célja kettős volt. Első lépésként egy olyan bírói oktatási szakaanyag elkészítését határozta el, amely úgynevezett érzékenyítő, kapunyitó információkat tartalmaz arról, hogy milyen többletudásra, információra van szükség ahhoz, hogy az emberi jogokat a fogyatékos emberek számára is jobban tudják biztosítani a bírói jogalkalmazásban. A másik, ezen előző célkitűzéssel összefüggő elhatározás egy hosszú távú, emberi jogi szempontú oktatási munkakapcsolat kialakítása a bírák képzéséért felelős Magyar Bíróképző Akadémiával. Ennek első megvalósulása (az írásbeli oktatási anyag elkészülte után) a jelen rendezvény. Lomnici Zoltán és Solt Pát hangot adott a kurzus rendkívüli voltának, úttörő jellegének, valamint annak is, hogy hagyományt kívánnak teremteni a képzéssel.
„A hídépítésről”
Az oktatási rendezvény kiemelt feladata az emberjogi tudatosság emelése a bírák gondolkodásában, magatartásában, végső soron a mindennapos ítélkező munkában. A tematika összeállításában általános elv volt, hogy az rugalmasan alkalmazkodjon a bírák igényeihez, valamint olyan készségek és képességek fejlesztésének fontosságát hangsúlyozza, amelyek eddig nem kaptak elegendő figyelmet az ítészek hazai képzésében. A kurzus első napján olyan interaktív, kiscsoportos helyzetgyakorlatokra kerül sor, amely a bírák tárgyalótermi kommunikációját hivatott segíteni, a második és a harmadik napon pedig külön programokkal várják a polgári- és büntető ügyeket tárgyaló bírákat. A bírói jogalkalmazás szempontjából kardinális kérdések kerülnek szóba: pl. a nemi erőszakkal kapcsolatos emberi jogi aggályok, az előzetes letartóztatással kapcsolatos nemzetközi bírói gyakorlat, a kötelező és sürgősségi gyógykezelési eljárás, a cselekvőképesség korlátozása és a gondnokság intézménye. További fontos témának ígérkezik: a szegregáció problematikája, a fogyatékosságnak speciális kommunikációt igénylő, speciális élethelyzetként való értelmezése. Az oktatásban méltán híres szakemberek, jelentős szakmai rutinnal rendelkező előadók vesznek részt. A szervezők szerint az oktatási rendezvény nemcsak témáját tekintve rendkívüli, de módszertanában is, hiszen szakít az eddigi hagyományos megoldásokkal, amennyiben a résztvevők cselekvő közreműködését feltételezve nemcsak ismereteik gazdagítását, de készségeik fejlesztését és a mássággal kapcsolatos szemléletük árnyaltabbá tételét is célozza.
Úgy tűnik a bírák megtették azt az igen nagy lépést, amely a társdalom elszigetelt csoportjainak megismerését, s ez által egy igazságosabb judikatúra kialakítást célozza meg. S ezzel a lépéssel példát mutattak nemcsak a jogászok, hanem a társdalom minden rétege számára.
