Március 1-én kezdte meg munkáját az Alapjogi Ügynökség. A szervezet az Európai Unión belül független, önállóan működő intézmény lesz.
A szervezet az alapjogok európai érvényesülésének vizsgálatával foglalkozik a mellett, hogy a nemzeti és európai közigazgatásnak az emberi- és állampolgári jogokat érintő ügyekben iránymutatást ad majd.
Az ügynökség gondolatát először az 1999-ben Kölnben tartott Európai Tanács ülésen vitatták meg a tagállamok, majd 2003-ban állapodtak meg az ügynökség és az Európai Rasszizmus és Xenofóbia Monitoring Központ (EUMC) integrálásáról. Ezt követően az Európai Parlament felhívására az Európai Bizottság egy nyilvános konzultációs folyamat lezárása után dolgozta ki az új intézményt létrehozó törvénytervezetet, melynek elfogadása vezetett a csütörtöki kapunyitáshoz.
Az új intézmény nem csak a már teljes mértékben érvényesülő első pillért (mezőgazdasági, közlekedési, környezeti, energia, stb. politikák), hanem a még kevésbé kiforrott harmadik pillért (bel- és igazságügyi együttműködés) érintő kérdésekkel is foglalkozik majd.
Az ügynökség illetékessége a tervek szerint nem csak a közösség tagállamaira, hanem az intézmény joghatóságát elismerő más államokra is kiterjedne, értve ezalatt különösen a nyugat-balkáni államokat és azokat az országokat, melyekre az EU Szomszédsági Politikája alkalmazandó.
Az új ügynökség a jelenleg még bizonytalan státuszú Alapvető Jogok Chartájára támaszkodik majd munkájában, amely különösen a következő tevékenységekre terjed ki: információgyűjtés és -feldolgozás mind kormányzati, mind pedig civil szervezetektől beérkező adatok tekintetében, jelentések és ajánlások kidolgozása az emberi és állampolgári jogok területén, együttműködés a nem-kormányzati szervezetekkel és a alapjogi ismeretek bővítése.
Az Alapjogi Ügynökségnek ugyanakkor nem lesz hatásköre egyedi panaszok kivizsgálására, nem alkothat jogszabályt és jogszabály-felülvizsgálati tevékenységet sem végezhet. Különösen fontos az EU számára, hogy az új ügynökség munkája ne fedje le az Európa Tanács által az emberi jogok európai érvényesítése tekintetében végzett tevékenységet. A két nemzetközi intézmény várhatóan együttműködési megállapodást is köt majd.
