A Magyar Köztársaság elnöke 2006. október 1-jére tűzte ki az önkormányzati választásokat. Rytkó Emília, az Országos Választási Iroda (OVI) vezetője tájékoztatót tartott a Duna Palotában a választások általános tudnivalóiról, az iroda felkészülésének aktuális kérdéseiről.
Az OVI vezetője elmondta, hogy kisebbségi választást 2006. október 1-jén tartanak az ország szinte minden második településén, várhatóan 1.448 önkormányzatnál. A voksoláson mintegy 195 ezren vehetnek részt. Ennyien jelentkeztek a 13 kisebbségi névjegyzékbe. Az önkormányzati választással egy időben tartandó kisebbségi választásra a legtöbben, mintegy 103 ezren a cigány kisebbség közül regisztráltatták magukat a települési jegyzőknél A német választói jegyzékben csaknem 45 ezren, a szlovákban csaknem 15 ezren, a horvátban csaknem 11 ezren, a románban mintegy 4.200-an, a lengyelben 2.900-an, a ruszinban közel 2.500-an, a görögben mintegy 2.400-an, az örményben 2.200-an, a szerbben 2.100-an, a bolgárban csaknem 2.000-en, míg a szlovénben és az ukránban csaknem ezren-ezren szerepelnek. Pontos adatok szerdára, a jogorvoslati eljárások lezárását követően várhatók. Rytkó Emília rámutatott: valamennyi Magyarországon bejegyzett nemzetiség olyan létszámban jelentkezett, ami garantálja, hogy minden egyes kisebbségnél lehetőség van újabb országos önkormányzatok létrehozására.
A választási iroda vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az önkormányzati és a kisebbségi választást ugyan egy időpontban tartják, de külön választásnak minősülnek. Utalt arra, hogy az idei választáson először most két szavazókört is fel kell keresniük azoknak, akik mindkét választáson részt kívánnak venni. Közölte, idén a 2005 őszén elfogadott törvény alapján már új szabályozás szerint tartják a kisebbségi önkormányzati választást. Utalt arra, hogy korábban, aki részt vett az önkormányzati választáson, részt vehetett a kisebbségi voksoláson is, “akkor is, ha nem volt semmi köze” az adott kisebbséghez. A változások között említette azt is, hogy most már a kisebbségi választáson való részvétel és a jelöltté válás, tehát az aktív és a passzív választójog gyakorlásának feltételei közé tartozik a jegyzékbe vétel. Nem kötelező ugyanakkor, hogy a jelölt azon a településen szerepeljen a jegyzéken, ahol jelöltként indítják. A kisebbségi választáson nem indulhatnak függetlenek, kizárólag a kisebbségi szervezetek által állított jelöltek.
A kisebbségi választások kiírásáról a településeken a helyi választási bizottságoknak kell dönteniük július 28-áig, ha a választói jegyzékben legalább 30-an szerepelnek. Az OVI vezetője összehasonlításként elmondta: míg 2002-ben 1.308 településen 1.870 kisebbségi választást tartottak, addig most ősszel várhatóan 1.448 településen csaknem kétezer választásra kerülhet sor.
Rytkó Emília közölte azt is: az idei települési önkormányzati választásra, melyen több mint 8 millió választópolgár vehet részt, elkészültek a lakossági hirdetmények. Elmondta, a választópolgárok július 31. és augusztus 4. között egy névre szóló értesítést és egy ajánlószelvény-tömböt kapnak, benne sárga, kék, rózsaszín és fehér cédulákkal. A településenként eltérő számú ajánlószelvényekkel a választók önkormányzati képviselőjelöltekre, Budapesten főpolgármester-jelöltekre, illetve polgármesterjelöltekre és a megyei közgyűlés tagjaira adhatnak ajánlást. A települési jegyző a lakosságszám arányában határozza meg, hány ajánlószelvényt kell összegyűjteniük a jelölteknek. Az ajánlószelvények gyűjtésének végső határideje szeptember 8-a, addig lehet jelöltet állítani.
Szavazni az országgyűlési választásoktól eltérően csak magyarországi lakóhelyen lehet. Ha a választópolgárnak a választás kitűzésének a napján, tehát július 11-én már volt bejelentett tartózkodási helye, akkor igazolást kérhet, hogy ott adhassa le a szavazatát. Az OVI vezetője közölte azt is, hogy az őszi választások lebonyolítására július 10-én az Országgyűlés 4,34 milliárd forintot szavazott meg.
