A választási kampányra, és különösen a kampánycsendre vonatkozó előírások internetes betartásának ellenőrzésére a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete (MTE) idén is felállítja monitoring bizottságát – jelentették be a szervezet képviselői egy műhelybeszélgetésen.
A civil testület több mint 600 internetes tartalomszolgáltatást figyel majd a kampánycsend idején, de tevékenységük kiterjed a fórumokra és politikusi blogokra is. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az MTE etikai kódexének betartása esetén a tartalomszolgáltatók biztosan nem követnek el jogsértést.
Az MTE a választások demokratikus és tiszta jellegének biztosításához és a vonatkozó jogszabályok teljes körű érvényesüléséhez való hozzájárulásként elkészítette Választási Etikai Kódexét, amely az internetes tartalomszolgáltatók számára értelmezi és az internetes környezetre, adaptálja a választási eljárásról szóló törvény szabályait és az Országos Választási Bizottság (OVB) ajánlásait. Dr. Péteri Attila az Országos Választási Iroda képviseletében elmondta, hogy üdvözlik az MTE kódexét, illetve monitoring tevékenységét, mivel részben talán ennek is tulajdonítható, hogy az előző választásokon nem érkezett bejelentés internetes kampánycsend-sértésekkel kapcsolatban. A kampánycsend ideje alatt a fórumokban történő agitálás véleménye szerint törvénysértő, de annak eldöntése az OVB -re tartozik, hogy ez mennyiben befolyásolhatja a választói akaratot.
A Választási Monitoring Bizottság a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete által létrehozott csoport, amely a kampánycsend ideje alatt felügyeli az MTE által – az Országos Választási Irodával együttműködésben – kidolgozott Választási Tartalomszolgáltatási Kódex ajánlásainak betartását. A Bizottság a 2002. áprilisi országgyűlési választások óta már összesen öt alkalommal végzett eredményes monitoring tevékenységet. Amennyiben valamely tartalomszolgáltató eljárása a kampánycsendet megsérti, akkor a Monitoring Bizottság felszólítja a tartalomszolgáltatót a jogszerűtlen magatartás megszüntetésére, és javaslatot tesz a jogszerű tartalomszolgáltatásra. Amennyiben az érintett tartalomszolgáltató a felszólítás ellenére sem távolítja el a jogsértő tartalmat, a bizottság jelenti a jogsértés gyanúját az Országos Választási Bizottságnak. A Választási Etikai Kódex alkalmazása az MTE tagjaira nézve kötelező, a nem tag tartalomszolgáltatók számára a kódexben foglaltak csak ajánlásként értelmezendőek.
„Az internet olyan médium, amelyen a kampánycsend-sértések nehezen megfoghatók, a szabályozás könnyen kijátszható” – kezdte vitaindítóját Barlai Réka, az MTE Monitoring Bizottságának vezetője. Barlai Réka elmondta: a Bizottság célja továbbra sem a szankcionálás vagy a kampánycsend-sértők “feljelentése”, hanem a tartalomszolgáltató műhelyek segítése abban, hogy a törvények előírásait – így a kampánycsendre vonatkozó rendelkezéseket – az internetre is alkalmazni tudják. A bizottság által monitorozott oldalak száma az elmúlt négy évben 600-ra nőtt, a megkeresett oldalak többsége nyitottan és pozitívan reagált a kezdeményezésre. Az eddigi tapasztalatok alapján elmondható, hogy a tartalomszolgáltatók jobbára betartják a kódex rendelkezéseit és elfogadják a Monitoring Bizottság munkáját.
Weyer Balázs, az MTE elnökségének tagja elmondta, hogy mivel a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény szabályai nem egyértelműek az internettel kapcsolatban, a Választási Etikai Kódexben lefektetett elvek és szabályok kialakítása során azt az alapelvet követték, hogy az internet, mint a közlés médiuma csupán a választási törvényben foglalt rendelkezések betartásának módját befolyásolja. A kódex elkészítésének célja az volt, hogy az internetes tartalomszolgáltatók számára értelmezze a vonatkozó jogszabályokat. Felhívta a figyelmet, továbbá a kódex néhány olyan új rendelkezésére, amelyeket az internet fejlődése és a felhasználói kör bővülése tett indokolttá. A kódex ennek megfelelően kibővült néhány ponttal:
Szavazógépek: A kampánycsend időszakában a tartalomszolgáltatók ne jelenítsenek meg a kampányra, pártokra, a felhasználók pártpreferenciájára, a választási eredményére vonatkozó saját szavazógépeket, illetve más tartalomszolgáltató szavazógépére mutató linket, valamint az előző szavazás eredményére vonatkozó statisztikákat.
Fórumok, chatek, blogok: A tartalomszolgáltatók felelőssége eltér a zárt és nyílt fórumok, a chatek és blogok estében. A felhasználók által készített tartalom esetén nem tiltható, hogy a felhasználók a véleménynyilvánítás keretei között a választásról is szót ejtsenek, de az MTE javasolja, hogy a tartalomszolgáltatók jól látható helyen hívják fel a felhasználók figyelmét a kampánycsendre.
Politikai tartalmak és blogok: Az MTE felhívja a pártokat és a jelölteket, hogy saját honlapjuk esetében tartózkodjanak a választási kampánnyal és a választási programmal kapcsolatos információk frissítésétől a kampánycsend ideje alatt. A politikusok által szerkesztett, vagy nevükhöz fűződő blogok az MTE megítélése szerint nem felhasználói tartalomnak, hanem politikai tartalomnak minősülnek.
A politikusi blogokkal kapcsolatban Dr. Péteri Attila kifejtette, hogy értelmezése szerint a rendelkezések nemcsak a jelöltekre, illetve a jelölő szervezetekre, de olyan közéleti személyekre is vonatkoznak, akik korábban vállaltak politikai szerepet. Amennyiben a jövőben ilyen bejelentés érkezik, azt az Országos Választási Bizottság kivizsgálja. Álláspontja szerint a kódex betartása esetén a tartalomszolgáltatók biztosan nem követnek el jogsértést.
Szombathy Pál, a Magyar Hírlap főszerkesztője szerint az esetleges kampánycsend-sértések leginkább a pártokat érintik és érdeklik, számukra hírértékű és érdekes az egy-egy ügy kapcsán generált vita. Szombathy elmondta, hogy a Magyar Hírlap Online nem tagja a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének, de a választási kódex rendelkezéseivel egyetért, és a kampányidőszakban betartják a rendelkezéseket.
