Az előző országgyűlési választásokhoz kapcsolódó politikai kampány adatvédelmi vonatkozásainak tapasztalatait összegezve 2002 júniusában ajánlást bocsátott ki az adatvédelmi biztos – az igazságügyi miniszter “elképzelhetőnek” ítélte e tárgyban a jogalkotást, az elmúlt közel négy évben a kérdés megoldásának érdekében érdemi előrelépés nem történt.
Ugyanakkor az adatvédelmi biztosok Montreux-ben (Svájc) 2005. szeptember 14-16-án tartott konferenciájukon határozatot hoztak a személyes adatok politikai célból történő felhasználásáról tekintettel arra, hogy növekvő szerepet játszhatnak az összehangolt eljárások megtervezésében, továbbá a távközlési, az információs szektor, véleménykutatások és a választási eljárások területein illetékes felügyelő hatóságokkal való együttműködésben.
A határozat kidolgozásánál a következő alapvető – az emberi méltóságot és a személyiség szabad kiteljesítését elősegítő nemzetközileg is elfogadott – értékeket és az azok érvényesülését szolgáló eszközök változásának új irányait vették figyelembe:
- a politikai üzenetek közvetítése az állampolgárok, politikai erők és a jelöltek demokratikus életben való részvételének alapvető eszköze, melyhez szükséges a politikai véleménynyilvánítás szabadságának, mint alapvető jognak az elismerése;
- az állampolgárság felételezi az állampolgárok azon jogát, hogy információt szerezzenek, valamint hogy a választási kampányok alatt megfelelően tájékoztatva legyenek; ezen jogok a tájékozott döntés meghozásánál hasznosak;
- a politikai erők és általában a politikai szervezetek, valamint a megválasztott képviselők különböző kommunikációs stratégiákat és pénzforrásokat használnak azért, hogy minél több adatalannyal közvetlen és személyre szabott kapcsolatot alakítsanak ki;
- egyre több országban a megválasztott jelöltek és szervek kommunikációja intézményesül, az e-kormányzaton keresztül vagy helyi szinten, azonban ez a személyes adatok kezelését is magába foglaló tevékenység összhangban kell, hogy álljon az állampolgárok azon jogával, hogy tájékoztatást kapjanak a fent említett tisztségviselők tevékenységéről;
- ennek keretén belül a személyes adatokat a politikai szervezetek nagy mennyiségben – néha agresszív módon – folyamatosan gyűjtik különböző technikák alkalmazásával – közvélemény-kutatás, software-kereső eszközön keresztül e-mail címek gyűjtése, városon belüli korteskedés vagy interaktív TV-n keresztül – ílymódon élve a politikai véleményformálás eszközével, melyből következően ezek az adatok néha jogosulatlanul tartalmaznak valós (levelezési címek, telefonszámok, e-mail postafiókok, szakmai tevékenységgel kapcsolatos információk és családi kapcsolatok mellett) vagy feltételezett erkölcsi és politikai meggyőződésre utaló, illetve szavazási tevékenységre utaló különleges adatokat;
- különböző személyekről tolakodó módszerek alkalmazásával olyan képet állítanak fel, melynek alapján őket – néha alaptalanul – szimpatizánsként, támogatóként, párttagként tüntetik fel, hogy saját politikai céljaik eléréséhez fokozni tudják az állampolgárokat megcélzó kommunikáció hatékonyságát.
A biztosok szükségesnek látják felhívni a figyelmet arra, hogy ezeket a tevékenységeket törvényes és tisztességes módon kell végezni. Ennek értelmében
- szükséges az érintettek alapvető jogait és szabadságait védelmezni, és megfelelő intézkedésekkel megelőzni az indokolatlan jogsértéseket. Az érintetteknek bármely hátrány okozását, a lehetséges negatív hatásokat, a személyes szféra megsértését el kell kerülni. Hasonlóan elkerülendő az olyan helyzet, amely a politikai részvétel valamely formájáról való lemondáshoz vezet;
- mivel a politikai kommunikáció néha közös vonásokat mutat a promóciós tevékenységgel, de van a kereskedelmi marketingtől eltérő sajátossága is, ezért a politikai javaslatok terjesztése és a politikai marketing tevékenység felelős adatkezelést igényel;
- szükséges az adatvédelmi alapelvek tiszteletben tartását biztosítani, illetve világszerte alkalmazandó minimális védelmi szintet kialakítani, amely segítheti és kiindulópontja lehet a nemzeti és nemzetközi magatartási kódexek felállításának, amely a különböző országokban megfigyelt egyedi megoldások és szabályok figyelembevételével készülne.
A határozat kimondja, hogy minden politikai kommunikációs tevékenység során – ideértve a választási kampányhoz nem kötődő tevékenységeket is –, mely együtt jár személyes adatok kezelésével, tiszteletben kell tartani az érdekelt személyek alapvető jogait és szabadságait, ideértve a személyes adatok védelméhez való jogot, és az elfogadott adatvédelmi alapelveket be kell tartani, különösen a következőket:
Adatminimalizálási alapelv
Személyes adatokat csak akkor szabad kezelni, ha az szükséges a törvényes cél eléréséhez.
Törvényes és tisztességes adatgyűjtés
Személyes adatokat törvényesen elismert források felhasználásával szabad gyűjteni, és tisztességes módon kell kezelni. Ellenőrizni kell, hogy a törvény értelmében, néhány forrás nyilvánosan hozzáférhető-e vagy csak kizárólag meghatározott célokra vagy bizonyos módszerek alapján vagy korlátozott alkalmakkor vagy időtartamra lehet-e felhasználni azokat.
Különös figyelmet kell fordítani az érintettekkel történő agresszív kapcsolat-felvételi esetekre.
Adatminőség
A többi adatminőségi alapelveket is tiszteletben kell tartani az adatkezelés során. Különösen: az adatoknak ahhoz a meghatározott célhoz viszonyítva pontosnak, relevánsnak, nem túlzott mértékűnek és – ha szükséges – időszerűnek kell lenniük, amely miatt azokat gyűjtötték, különösen, ha az információ az érintett társadalmi vagy politikai véleményével vagy erkölcsi meggyőződésével kapcsolatos.
Célhoz kötöttség alapelve
Magán vagy nyilvános forrásokból, intézményektől vagy szervezetektől szerzett személyes adatokat akkor lehet politikai kommunikáció céljára használni, ha a további feldolgozásuk összeegyeztethető azzal a céllal, amelyre azokat gyűjtötték, illetve az érintettek ennek tudatában voltak, különösen akkor, ha az adatok különlegesek. A megválasztott képviselőknek tiszteletben kell tartaniuk ezeket az alapelveket, amikor hivatali feladatuk ellátása céljából gyűjtött személyes adatokat használnak politikai kommunikáció során.
Az eredetileg marketing tevékenység céljából, tájékozott hozzájárulás alapján gyűjtött személyes adatok használhatók, ha a politikai kommunikációs célra kifejezetten utalnak a hozzájárulási nyilatkozatban.
Arányosság
A személyes adatokat csak az elérendő célokkal összeegyeztethető módszerekkel és műveletekkel szabad feldolgozni, különösen a potenciális választókkal kapcsolatos adatok vagy különböző archívumokból vagy adatbankokból szerzett adatok összehasonlítása esetében.
Személyes adatokat, különösen azokat, amelyeket azon cél elérését követően is tárolnak, amelyik célra az adatokat eredetileg gyűjtötték, addig lehet tovább kezelni, amíg a politikai kommunikáció célja nem valósul meg.
Az érintettek tájékoztatása
A kiválasztott kommunikációs eszköznek megfelelően adataik gyűjtését megelőzően tájékoztatni kell az érintetteket, meghatározva az adatkezelő személyét (önálló jelölt; külső kampány menedzser; támogatók helyi csoportja vagy helyi vagy segítő/háttérszervezet; a párt egésze stb.), illetve az ilyen szervezetek közötti várható adattovábbítások fajtáit.
Ha az adatokat nem az érintettől szerzik, tájékoztatatni kell legalább arról, hogy az adatokat ki, hol és mennyi ideig kezeli.
Hozzájárulás
Ellenőrizni kell, hogy a személyes adatok kezelése az érintett hozzájárulásán alapul vagy más, törvény által biztosított jogos indokkal történik. Az adatkezelésnek tiszteletben kell tartani az adott államban hatályban lévő speciális szabályokat a felhasznált forrásoktól vagy kommunikációs eszközöktől függően, különösen az e-mail címek, fax számok, SMS-ek vagy egyéb szöveges / kép- / videóüzenetek és előre felvett telefonhívások esetében.
Adattárolás és biztonsági intézkedések
Az adatkezelőnek – akár politikai erő, akár önálló jelölt – minden technikai és szervezeti biztonsági intézkedést meg kell tennie annak érdekében, hogy védje az összegyűjtött információk integritását, és megelőzzék, hogy az adatok elvesszenek és / vagy illetéktelenek hozzáférjenek.
Érintettek jogai
Az érintetteknek biztosítani kell a hozzáféréshez, helyesbítéshez, a felhasználás megtiltásához és/vagy törléshez való jogát, valamint a kéretlen közlés elleni tiltakozáshoz való jogukat, és hogy – ingyen és egyszerű módon – kérhessék, hogy további külön üzeneteket ne kapjanak. Ezen jogok gyakorlásának lehetőségét az érintetteknek szóló értesítésben fel kell tüntetni.
Ezeknek a jogoknak a megsértése esetére megfelelő jogorvoslati lehetőségeket és szankciókat kell biztosítani.
Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK számú Irányelve az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről tartalmaz rendelkezéseket.
Az Irányelv preambulumának 40. pontja alapján védeni kell az előfizetőket attól, hogy a közvetlen üzletszerzés céljából, különösen automatizált hívóberendezéseken, telefaxon és e-mailben – az SMS üzeneteket is beleértve – küldött, nem kívánt tájékoztatás az előfizetők magánéletét zavarja. A nem kívánt reklámküldemények ilyen formái egyrészt viszonylag könnyen és olcsón elküldhetők, másrészt a címzettre terhet és/vagy költséget róhatnak. Továbbá egyes esetekben az ilyen küldemények mennyisége nehézségeket okozhat az elektronikus hírközlő hálózatok és a végberendezések vonatkozásában. A közvetlen üzletszerzési célú, nem kívánt tájékoztatás ilyen formái tekintetében indokolt megkövetelni azt, hogy ilyen tájékoztatást csak a címzettek előzetes és kifejezett hozzájárulásának megszerzését követően lehessen küldeni.
Mindezek tudatában, valamint a magyar jogszabályok és jogalkalmazói gyakorlat ismeretében a választásban résztvevő személyek, szervezetek és a választópolgárok figyelmét az alábbiakra hívom fel:
a telefonon folytatott kampány kérdései:
Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 162. §-ának rendelkezése szerint az emberi beavatkozás nélküli, automatizált hívórendszer az előfizető tekintetében csak akkor alkalmazható közvetlen üzletszerzési vagy tájékoztatási célra, ha ehhez az előfizető előzetesen hozzájárult.
A véletlenszerűen generált számok hívásával bonyolított szolgáltatás – noha nem feltétlenül jár személyes adatok kezelésével – sérti a magánszféra védelmét, mivel nem veszi figyelembe az érintettek önrendelkezési jogát;
Véletlenszerűen választott számok alapján bonyolított hívások csak abban az esetben megengedhetők, ha a szolgáltató olyan adatbázist használ a hívások alapjául, mely azon előfizetők adatait tartalmazza, akik a fentiek szerint hozzájárultak adataik ilyen célú felhasználásához.
Közvetlen üzletszerzés vagy tájékoztatás célját szolgáló közlés – értve ez alatt a politikai kampány céljait szolgáló tájékoztatást is – telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési úton nem továbbítható annak az előfizetőnek, aki úgy nyilatkozott, hogy nem kíván ilyen közlést fogadni. E rendelkezés nem érinti az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény alapján az igénybe vevőt megillető jogokat.
az e-mail-en folytatott kampány kérdései:
az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény alapján elektronikus hirdetés az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás útján tett bármely közlés, amelynek célja, hogy közvetve vagy közvetlenül népszerűsítse a vállalkozást, szervezetet, kereskedelmi, ipari vagy kézműipari tevékenységet folytató vagy szabályozott szakmát gyakorló személyt, annak áruját, szolgáltatását, tevékenységét, továbbá amely társadalmi cél megvalósításához kapcsolódó tájékoztatást tartalmaz. E törvény 14. §-a szerint elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű egyéni kommunikációs eszköz útján kizárólag az igénybe vevő egyértelmű, előzetes hozzájárulásával küldhető elektronikus hirdetés. Hozzájáruló nyilatkozat bármely olyan módon tehető, amely lehetővé teszi a hozzájáruló nyilatkozatot tevő személy azonosítását, valamint a hozzájárulás önkéntes és a megfelelő tájékoztatás birtokában történő kifejezését.
Az elektronikus hirdetés fentiek szerinti küldése során tájékoztatni kell a címzettet arról az elektronikus levelezési címről és egyéb elérhetőségről, ahol az elektronikus hirdetések információs társadalommal összefüggő szolgáltatás felhasználásával történő küldésének megtiltása iránti igényét bejelentheti. Az elektronikus hirdető, az elektronikus hirdetési szolgáltató és az elektronikus hirdetés közzétevője köteles nyilvántartást vezetni azokról a személyekről, akik nála hozzájáruló nyilatkozatot tettek. A nyilvántartásban rögzített – az igénybe vevőre vonatkozó – adatok harmadik fél számára kizárólag az igénybe vevő előzetes hozzájárulásával adhatók át.
A világhálón, vagy bármely más – egyébként nyilvános – forrásból megszerezhető elektronikus levélcímek kampány célú felhasználása tilos.
az SMS-en folytatott kampány kérdései:
A hivatkozott irányelv alapján az SMS formájában küldött üzenetek osztják az e-mail üzenetek jogi sorsát.
a választási kampányt segítő önkéntesek adatainak kezelése:
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény egyik legfontosabb garanciája a célhoz kötött adatkezelés követelménye. Ennek értelmében személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie e célnak. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig.
A választási kampányban részt vevő önkéntesek adatait is csak a célhoz kötöttség követelményének megfelelően szabad felvenni és a választási kampány lezárultáig szabad kezelni. Az érintetteket arról is tájékoztatni kell, hogy ki az adatok kezelője (esetleg feldolgozója), továbbá, hogy az adatvédelmi törvényben biztosított jogaikat (betekintés, helyesbítés, törlés) hol és milyen módon tudják érvényesíteni.
Az adatok bármely más célú felhasználásához az érintettek önkéntes, határozott és tájékozott beleegyezése szükséges
a politikai szervezetekkel rokonszenvezők adatainak kezelése:
Az alkotmányból fakadó információs önrendelkezési jognak megfelelően a szervezettel rokonszenvező személyek (szimpatizánsok) adatait csak törvényes és tisztességes úton szabad felvenni és – a fentiekben már kifejtett módon – csak a célhoz kötöttség követelményeinek megfelelően szabad kezelni.
Az érintettek jogait (pl. hozzáférés, helyesbítés, törlés) – ahogy azt az adatvédelmi törvény és a fentebb hivatkozott montreux-i határozat is kimondja – ebben az adatkörben is biztosítani kell.
A kampánnyal kapcsolatban hivatalomhoz érkező beadványok alapján úgy ítélem meg, hogy egyre több választópolgár kifogásolja a választásban részt vevő személyek és szervezetek azon törekvéseit, hogy „személyre szabott” kampányt folytatnak a választók megnyeréséért.
A fentieket – különösen az adatminimalizálás követelményét – figyelembe véve felhívom a politikai élet szereplőit arra, hogy a választási vetélkedés során nagyobb figyelmet fordítsanak a polgárok magánszférájának védelmére és igyekezzenek céljaikat elsősorban a polgárok személyes adatainak kezelése nélkül elérni. Amennyiben a jelöltek, vagy szervezetek a kampány során személyes adatokat kezelnek, azt kötelesek az adatvédelmi nyilvántartásba bejelenteni.
Budapest, 2006. január 20.
Dr. Péterfalvi Attila
