A mai napon az Európai Közösségek Bírósága meghozta ítéletét a C-302/04. sz., Ynos Kft. kontra Varga János ügyben. Ez az elsö olyan ítélet, amelyet valamely 2004. májusában csatlakozott tagállam bírósága által elöterjesztett elözetes döntéshozatali kérelem tárgyában hoztak. Az EB hatáskörének hiányát mondta ki.
Tényállás
Az alapeljárásban az ingatlanközvetítéssel foglalkozó Ynos Kft. (a továbbiakban: Ynos) és Varga János építési vállalkozó áll szemben egymással. Varga János 2002. január 10-én több általános feltételen alapuló ingatlanközvetítési szerződést kötött az Ynosszal. E szerződés alapján, amennyiben a közvetítés sikeres lett volna, az Ynos a kialkudott vételár 2 százalékára, mint megbízási díjra lett volna jogosult. A szerződés 5. pontjában akként rendelkezik, hogy a közvetítés akkor tekinthető sikeresnek, ha a megbízott által közvetített felek között szerződéskötésre kerül sor; e pont második mondatában az is szerepel, hogy a közvetítőt abban az esetben is megilleti a közvetítési díj, ha az ingatlanra valamely ügyfél legalább a közvetítési szerződésben feltüntetett eladási vagy bérleti áron írásbeli ajánlatot tesz, de azt a tulajdonos elutasítaná. 2002. március 11-én az Ynos ügyvezetői, Varga János és fia (ez utóbbi eladói minőségben), valamint Ragasits Kálmán és Kovács Ernő (vevői minőségben) aláírtak egy “elvi megállapodás szerződéskötésre” című okiratot, amelyben rögzítették az eladási árat, és megállapodtak abban, hogy 2002. március 15-ig adásvételi szerződést vagy előszerződést kötnek. A megjelölt időpontig azonban sem végleges adásvételi szerződés, sem előszerződés nem jött létre. Ennek ellenére az Ynos úgy ítélte meg, hogy közvetítése sikeres volt, és következésképpen igényt tartott a kialkudott megbízási díjra. Mivel a díj kifizetése nem történt meg, az Ynos a Szombathelyi Városi Bírósághoz fordult. A bíróság előtt Varga János többek között arra hivatkozott, hogy a közvetítési szerződés 5. pontjának második mondata, amelyen az Ynos követelése alapul, tisztességtelen feltételnek minősül, következésképpen a követelt megbízási díjra az Ynos nem jogosult. Az Ynos szerint ez a kifogás megalapozatlan, mert a tényállásban nem álltak fenn a Ptk. 209/B §-a által meghatározott feltételek ahhoz, hogy a kikötést tisztességtelennek lehessen minősíteni.
A Szombathelyi Városi Bíróság által az Európai Bíróságnak feltett kérdések
2004. június 10-i végzésével a Szombathelyi Városi Bíróság három kérdést terjesztett előzetes döntéshozatalra az Európai Bíróság elé, amelyek közül kettő kifejezetten a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (a továbbiakban: 93/13 irányelv) értelmezésére irányul, a harmadik pedig a közösségi jog olyan jogvitára való alkalmazására vonatkozik, amelynek tényállása valamely államnak az Európai Unióhoz történt csatlakozása előtti. A magyar bíróság lényegében azt szeretné megtudni, hogy a PTK-nak a tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó egyes rendelkezései összhangban vannak-e az említett tanácsi irányelvvel.
A főtanácsnok indítványa
Antonio Tizzano főtanácsnok 2005. szeptember 22-én kiadott indítványában – elfogadva többek között a Bizottság és a Magyar Köztársaság álláspontját – úgy vélte, hogy az Európai Bíróságnak nincs hatásköre a magyar bíróság által előterjesztett kérdések megválaszolására. Az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatában kizárta hatáskörét az olyan esetekben, amelyekben „nyilvánvaló, hogy a közösségi jogszabály, amelynek értelmezését a Bíróságtól kérik, nem alkalmazható”. A főtanácsnok szerint a 93/13 irányelv az alapeljárásban nem alkalmazható, arra magánszemélyek sem hivatkozhatnak, mivel a tényállás 2002-ben jött létre, amikor Magyarország még nem csatlakozott az Unióhoz, tehát még nem kötötte az irányelv.
A Bíróság ítélete
A Bíróság szerint mivel jelen esetben az alapügy tényállása a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történt csatlakozása előtti, a Bíróság nem rendelkezik hatáskörrel az irányelv értelmezésére. Erre tekintettel az előzetes döntéshozatalra előterjesztett harmadik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a Bíróság nem rendelkezik hatáskörrel az első és a második kérdés megválaszolására olyan körülmények között, mint az alapügyben, amelynek tényállása valamely államnak az Európai Unióhoz történt csatlakozása előtti
Az ítélet szövege (magyar nyelven) letölthető a Jogi Fórumról.
Az ítélettel foglalkozó publikáció: Esélylatolgatás az első magyar előzetes döntéshozatal iránti kérelem sorsáról
