A Bizottság múlt héten előterjesztett tervezete büntetni rendelné a más vállalatok szellemi tulajdonjogát sértő szoftverek üzleti felhasználóit azáltal, hogy büntetőjogi szankciókat helyez kilátásba “a szellemi tulajdonjogok haszonszerzésre irányuló minden szándékos megsértése” esetére
A DLA Piper Rudnick Gray Cary nemzetközi ügyvédi iroda egyik partnerének értékelése szerint az irányelv valószínűleg lehetővé tenné szabadságvesztés büntetés kiszabását az olyan vállalatvezető részére, akinek irányítása alatt álló cégnél a szellemi tulajdonjogokat sértő szoftvert használnak. Richard Penfold hozzátette, hogy minderre a szándékosság bizonyíthatósága esetén lenne csak lehetőség.
A vállalatok a szellemi tulajdonjogok megsértésének esetén jogi úton általában az előállítókat és nem a szoftverfelhasználókat támadják meg – bár ezalól kivételt jelent egy, a közelmúltban nagyobb nyilvánosságot kapott eset. Az SCO a Daimler-Chrysler autógyártó és az AutoZone gépkocsiforgalmazó cégek ellen beadott keresetében annak megállapítását kérte, hogy ez utóbbiak a Linux operációs rendszer használatával megsértették az SCO által fejlesztett Unix szoftver használatára vonatkozó megállapodást és vállalatcsoport szerzői jogait.
A Foundation for Information Policy Research elnöke szerint az irányelv-tervezet a jövőben segíthet az SCO-hoz hasonló vállalatoknak a nyílt forráskódú szoftverekre vonatkozó szellemi tulajdonjogok megsértésének bírói megállapítására irányuló ügyekben. Ross Anderson véleménye szerint a jövőben a fenti tényállás révén bővül az SCO és egyéb vállalatok rendelkezésére álló jogi eszköztár, amely immár büntetőjogi szankciókkal is fenyegeti potenciális jogsértőket, valamint lehetőséget nyújt arra, hogy a folyamatban lévő ügyek nagyobb port verjenek fel.
A Szabad Szoftverekért Alapítvány (Free Software Foundation, FSF) európai szervezetének képviselője aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az SCO saját hasznára fordíthatja az irányelvet, amelynek egyik előírása szerint a szellemi tulajdonjogok birtokosának közreműködésével „közös nyomozócsoportok” lesznek majd létrehozhatók. Joachim Jakobs szerint tehát nem kizárólag az ad okot aggodalomra, hogy a jövőben egyes vállalatvezetők kénytelenek lennének szembenézni büntetőjogi következményekkel, hanem az is, hogy az SCO és más hasonló vállalatok részt vehetnének a nyomozati eljárásban.
Paul Stevens, a brit Olswang ügyvédi iroda egyik partnerének meglátása szerint azonban kevéssé valószínű, hogy a szoftverhasználókra valóban hatással lesz az irányelv, mivel a felhasználók ellen bűnvádi eljárást indítani szándékozó céget ebbéli szándékában minden bizonnyal megakadályozza majd a szélesebb nyilvánosság negatív véleménye.
