Kell - e építési engedély a következő esetben?

a határozatok tárát köteles a rendelkezésedre bocsátani megtekintésre.

a közös képviselő - hacsak a közgyűlés nem hatalmazta föl erre határozatban, amit el nem tudok képzelni- egyáltalán nem jogosult beleszólni a Te nyílászáróidba.

ha nem tud felmutatni olyan közgyűlési határozatot, ami erre feljogosítja, felejtsd is el. esetleg fuss egy kört és kérj tőle ilyet írásban mondjuk 4-10 munkanapos határidővel, tájékoztatva őt a tervezett munkálatról.

ha erre nem reagál érdemben, mert nincs ilyen határozat, kellemes nyílászárócserét.

ui. azért nézd meg a házirendet is, hogy hánytól hányig szabad felújítási munkálatokat végezni, nehogy utóbb szó érje a ház elejét.

Köszi Vadalma a válaszodat. Az SzMsz ben nincs ilyen, a közös képviselőtől viszont nehéz bármit is megtudni,azonkívül hogy mennyit kell fizetned. Azt mindenesetre kijelentette, hogy semmiféle változtatáshoz nem járul hozzá. Hát ki ő itt a házban? Amikor korábban kéréssel fordultam hozzá, a közgyűlésre hivatkozott. A közgyűlés pedig amin részt vettem egy cirkusz. Úgy éreztem magam mint korábban a szocialista választásokon mikor elmentünk választani, ami azt jelentette, hogy bedobtuk a cédulát.
Meghatározhatja a közös képviselő a beépítendő nyilászáró paramétereit?

1. építési engedély nem.
2. a társasház hozzájárulása tv. alapján nem kell, de nézd meg az szmszt, az alapító okiratot, a házirendet meg a közös képviselőnél fellelhető határozatok tárát is, mert ilyen kötelezettséget ott is előírhattak a tulajdonostársak.

Társasházi lakásom függőfolyosó felőli részén lévő régi nyilászáróit 3db-ot szeretném kicserélni. Ha optikailag, tehát színben és formában az eredetihez hasonlóra történik azok cseréje kell-e hozzá a társasház hozzájárulása, vagy építési engedély?

Sziasztok!

Köszönöm a felvilágosításotokat. Majd reménykedek , hogy senkinek ne legyen útba vagy szemelött.

Ne irigyelj lehet, hogy nem is sokára neked még jobb lesz ( Kívánom!).
Vicus

Az, hogy melyek az építési engedélyhez kötött tevékenységek, azt 46/1997 KTM rendelet tartalmazza, a vonatkozó részt idézte Lala.
Ennek alapján Vicus, az általad leírt garázs minden kétséget kizáróan építési engedély köteles.

Az, hogy ezt az építtető elmozdíthatónak minősíti, vagy úgy gondolja, hogy a látványa, vagy éppen ott keletkező zaj senkit nem zavar, az teljesen lényegtelen ebből a szempontból.

A "helyi" viszonyikat Te ismered, Vicus. Az lehet, hogy a szomszédok, vagy éppen az ottani építési hatóság elnéző. Nyilván, ha felépíted, és nem köteleznek a fennmaradási engedély benyújtására, esetleges következményként a bontásra, nem lesz ez az egyedüli eset Magyarországon.
De ez már nem a jogi megközelítés....

Vicus70, az utcafronti kerítés mindig engedélyköteles.
Ha építmény az a valami, amit építeni szándékozol (szerintem egyébként az), akkor szintén engedélyköteles.
Ezen felül még bármi engedélyköteles lehet, ha az önkormányzat azzá nyilvánítja a helyi rendeletében!

Az, hogy mennyire érdemes engedély nélkül felhúzni, sok mindentől függ. Függ attól, hogy mennyire veszik ezt a faluban szigorúan, függ attól, hogy mennyire látszik kívülről (+ mennyi haragos van, aki ha látja, akkor felnyom), függ attól, hogy mennyibe telik esetleg elbontani, ha észreveszik.

Köztudomású, hogy átok egy esetleges rossz szomszédság (...), de ha ti jóban vagytok a sógoroddal, akkor vélelmezhető, hogy ő nem fog bemóreszolni téged egy "ideiglenes" jellegű autóbeálló miatt.

A szép- rendezett környezet meg eleve senki szemét nem bántja.

A csendes és jó levegőjű környezetért egy kis irigykedés nektek...

Szia Monalisa1!

Az a helyzet, hogy nekem a szomszédom a sógorom és ő éítette a kerítést stabilra, de az ő vasoszlopa az én garázsom tartórésze ami elbonthatóű tetővel van megcsinálva. több szomszédom pedig nincs mert a többi terület az önkormányzaté és park van mellettünk aminél fontos a kinézet(falu közepén lakom) és egyáltalán nem zavarna a zaj se senkit ,mert messze lakom mindenkitől.De nem is akarok kalapálni szép környezetet akarok létre hozni.

Vicus70: ha a garázs-féleség egyben kerítésrész is lesz, akkor az nem egy "elmozgatható" garázs lesz, hanem vélem tartós- egyben többfunkcionális megoldás.

Egy teleknek a jobb oldalán és a hátsó oldalán a tulajdonos köteles kerítést húzni.

Az "ideiglenes" garázsmegoldásra nem hiszem hogy kelljen külön engedély., az ideiglenességben éppen az van, hogy annak elbontására bármiféle kártalanítás nélkül utóbb esetlegesen kötelezhet az önkormányzat.

Persze a dologból ne az jöjjön ki, hogy lesz majd ott neked egy garázs + valamilyen zajos/kalapálós műhelyféle is...

Szia Lala!

Ez a vasszerkezetes garázs egyben a telekem sazka is és ez a garázs kerítésként is funkcionálna.
Így sem kell erre engedély?

Nem a fa/kőház-ság alapján dől el, hogy kell-e hozzá engedély.

9. § (1) A következő építési tevékenységek csak építési engedély alapján végezhetőek:

1. építmény építése, bővítése, elmozdítása, kivéve:

aa) a háztartási szilárd hulladékgyűjtőt, -tárolót,
ab) a kerti építményt (pl. hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, kerti napkollektor, épített tűzrakóhely, lugas stb.),
ac) a 10,0 m3-nél kisebb víz- és fürdőmedencét,
ad) a legfeljebb 6,0 m magas (építményen elhelyezve 3,0 m magas) szélkereket,
ae) a zászlórudat,
af) a kerti szabadlépcsőt (tereplépcsőt),
ag) a háztartási célú kemencét, húsfüstölőt, zöldségvermet,
ah) az állatkifutót, komposztálót, 3,0 m2 nettó alapterületnél nem nagyobb állattartási épületet és árnyékszéket,
ai) a síremléket, urnasírt,
aj) az 1,0 m-nél alacsonyabb támfalat,
ak) a telek oldal és hátsó telekhatárain a kerítést,
al) a zárt, állandó jellegű kiállítási célú területen belül a nettó 20 m2 össz-szintterületet nem meghaladó, legfeljebb 30 napig fennálló kiállítási építményt,
am) az antennákhoz, antennatartó szerkezetekhez csatlakozó műtárgyakat (ha építésük építmény tartószerkezetének megerősítését nem igényli);

2. az a) pont szerint építési engedélyhez kötött építmény olyan felújítása, helyreállítása, átalakítása vagy korszerűsítése, amely a teherhordó szerkezetét érinti, a homlokzat jellegét (megjelenését) - annak szerkezetével együtt - megváltoztatja, illetőleg az építményben lévő önálló rendeltetési egységek számának, rendeltetésének megváltoztatásával jár;
3. építményen:

ca) portál (üzlethomlokzat),
cb) 1,0 m2 felületet meghaladó kirakatszekrény,
cc) 1,0 m-t meghaladó kiugrású védőtető, előtető és kinyitott állapotban e méretet elérő üzleti ernyőszerkezet, továbbá
építményen, illetve attól különállóan mind építési telken, mind közterületen:
cd) 1,0 m2-nél nagyobb felületű hirdetési és reklámcélú építmény, reklámszerkezet és reklám-, cég- vagy címtábla,
ce) fényreklám,
építése, elhelyezése, átalakítása és bővítése;

4. polgári lőtér létesítése;
5. közterületen az a) pontban foglaltakon túlmenően:

ea) park, sportpálya, játszótér létesítése,
eb) szobor elhelyezése,
ec) bármilyen kerítés létesítése;

6. a telek természetes terepszintjének tartós, végleges jellegű megváltoztatása a telekhatárok melletti 3,0 m széles sávon belül, valamint a telek egyéb részein 1,0 m-t meghaladóan;
7. felvonó, mozgólépcső és mozgójárda építése, áthelyezése vagy a külön jogszabályban meghatározott főbb műszaki adatok megváltoztatásával járó átalakítása;
8. építmény homlokzatán a mesterséges szellőztetés és az égéstermék kivezetés berendezéseinek, szerelvényeinek elhelyezése;
9. jogszabállyal védetté nyilvánított építmény felületképzésének átalakítása, felújítása, színezése, a homlokzatára szerelt vezetékek, illetve a homlokzatán, födémén, tetőzetén antenna, antennatartó szerkezet, műtárgy létesítése;
10. az alábbi távközlési építmények építése, ha azok elhelyezése az építmény tartószerkezetének megerősítését igényli, vagy ha azok bármely mérete:

ja) antenna esetében a 4,0 m-t,
jb) műtárgynak minősülő antennatartó szerkezet esetében a 6,0 m-t
meghaladja;

11. az olyan egyéb építési munkák, amelyeket önkormányzati rendelet építési engedélyhez kötött.

Sziasztok!

Egy olyan kérdésem lenne, hogy ha én készítek egy vas szerkezetű elmozgatható garázst akkor arra kell engedélyt kérnem.

Előszőr is a kérdés, hogy hol van az a kert., egy családi házhoz tartozó szabadterület vagy cs.házzal nem beépíthető esetleges kültelek.

A már meglévő házhoz a szerszámoskamra gyanánt egy fa házikó bizonyára minden különösebb engedélyezés nélkül utóbb is létrehozható - persze aztán ne az jöjjön ki a dologból, hogy végül az autót is abban tartjuk meg 1-2 db kertiszerszámot IS...

Ami a kültelki - pl. hobbikerti - felépítmény dolgát illeti, rendeltetésének megfelelő (= szerszámoskamra) céljából létrehozott házikó sem valószínű, hogy engedélyeköteles lenne. (Gondolom 4-10 m2-ről van szó.)

Ha jól tudom hobbikertben max. 30 m2-ig lehet "házikót" létrehozni, és mivel engedélyezés nem volt, utóbb minden kártalanítás nélkül elbontása esetlegesen elrendelhető.

Szóval egy kőházra már kell az engedélyeztetés.

A kertben fa házikó (szerszámos) felépítéséhez kell engedély?

Az új tulajdonos be kívánja építtetni az eddig beépítettlen tetőteret.

Ez véleményem szerint sem nem felújítás sem nem korszerűsités - valami új létrehozása.

Az építési engedély lejárt, így az egész terveztetési - engedélyeztetési eljárást ismét le kell folytatni.

Figyelemmel arra, hogy anno egyszer már megadta a szakhatóság a tetőtér beépítésére is az engedélyt, gondolom ennek újabb jóváhagyásával nem lesz probléma.

Ha a "papírmunkát" egyből elkezdik, 3-4 hónap múlva - az új engedéllyel - a munkálatok is megkezdődhetnek végre.

Ez egy laikus hozzászólása volt, de olyan emberé aki maga is épitkezett már.

Az eredeti probléma:

"Az építtető a tetőtér elkészítése nélkül kapott használatbavételi engedélyt.Néhány év múlva eladta az épületet."

Az építési engedély lejárt.

Értelmezhető-e ez a helyzet úgy, hogy az új tulajdonos az építményben lévő önálló rendeltetési egységek számát, rendeltetését nem változtatja meg, csak felújítja, korszerűsíti a tetőteret?

Már miért zárná ki, kedves NotaBene: az eredeti engedély alapján az új tulajdonos is építkezhet, ha az engedély érvényessége még nem járt le. A jogutódlást azonban be kell jelenteni, ez nem azt jelenti, hogy újból enge-délyt kell kérni.
Az eredeti engedély jogerőssé válásától számítva legkésőbb 2 éven belül kellett elkezdeni az építkezést (ezt az időpontot be kellett jelenteni), majd a kezdéstől számított öt éven belül kell használatra kész állapotra elkészíteni az engedélyezett építményt. Közben a tulajdonos, a jogutód akárhányszor változhat! Az engedély érvényessége - lejárat előtt - meghosszabbítható.

23. § (1) Az építtető csak (…) az engedély érvényességének időtartama alatt (…) építkezhet.
Ez nyilván kizárja, hogy az eredeti engedély alapján építkezzen az új tulajdonos.

Lehet-e arra hivatkozni, hogy, ebben az esetben lakásfelújítás történik?

A 9. § b. pont szerint felújítása csak akkor kell engedélyt kérni, ha az építményben lévő önálló rendeltetési egységek számának, rendeltetésének megváltoztatásával jár.
Értelmezhető-e ez a helyzet úgy, hogy

• A tetőtér a használatba vételi engedély kiadásáig részlegesen készült el.

  (Pl. már a használatbavételi engedély kiadásakor is álltak a falak, az ablakok, kész a szigetelés, a fűtés, víz, szennyvíz csonkok megtalálhatók voltak a tetőtérben)

• Az új tulajdonos az építményben lévő önálló rendeltetési egységek számát, rendeltetését nem változtatja meg, csak felújítja, korszerűsíti a tetőteret. (A felújítás során a betont parkettával, a szigetelést lambériával burkolja, a csonkokat pedig kiegészíti a megfelelő csövekkel és radiátorokkal. )

Helyesen értelmezem a törvényt ?
A tetőtérben az új tulajdonos kizárólag nem építési engedély köteles felújítási, korszerűsítési tevékenységet végez, és a burkoláshoz, fűtésszereléshez nem kell építési engedély?

Bocsi, hogy beleszólok..nem is igazán építési engedély..inkább fennmaradási..
A sógorom Pilis városban ( eddig nagyközség volt) a külterületen épített egy kicsike..komfortos házat..már jó régen..
Fennmaradási engedélyt kért..a helyi illetékes tervező-építész meg is tervezte..az önkormányzat engedélyezte a fennmaradást..csak a földhivatal nem jegyezte be az épületet..a jogszerű és hatályos fennmaradási engedély ellenére sem! Indoklás: az illetékes minisztériumtól is kellett volna engedély a termőföldből való "kivonásra"

Tudomásom szerint ha egy állampolgár bead bármilyen kérelmet - kb.fél éve ez hatályos!!- az illetékes hatóság köteles megkeresni a társhatóságokat ( jelen esetben a FMinisztériumot) és miután minden adatot beszerzett köteles megadni, vag yelutasítani a kérelmet..mindezt 30 napon belül. Amennyiben az önkormi nem szerezte be a minisztérium engedélyét és ennek ellenére kiadta afennmaradási engedélyt..az az ő "sara" intézze el ő..ne az állampolgár rohangáljon.... A földhivatallal "vívja meg " a csatát az nkormányzat..mivel ő hibázott, mint engedélyező hatóság!
A sógor mindezt elmondta az önkorminál..a válasz: igaza van..pereljen be bennünket..aztán pár év múlva majd intézkedünk, de lehet, hogy felülbíráljuk az engedélyt..hisz minden telken van szabálytalanság ami alapján elutasíthatjuk...tehát: megfenyegették!
Na ez..ma Magyarországon a jog...

Kedves NotaBene!
Ha már idéztél a rendeletből, olvasd tovább, a 16-25. §-okban megtalálod a választ a kérdésedre. Szükség lehet még a helyi önkormányzat építési szabályzatára is.

Mivel az építészeti terv tartalmazta a tetőtér beépítését is, és így komplett engedélyezve adták ki az építési engedélyt, szerintem utóbb csak akkor szükséges új engedélyezési eljárás ha az eredeti tervtől eltérően akarja az új tulajdonos a tetőteret beépíteni.

Ugyanakkor mivel az építészeti előírások időközben változhattak, bármiféle tetőtéri munkálat elkezdése előtt szükségesnek látszik a szakhatóság irásbeli véleményét -megerősitő engedélyét aktuálisan kikérni.

Tehát nem biztos, hogy új tetőtéri terv szükséges, de a jelen előírásokhoz "frissiteni" kellhet az évekkel ezelőtti építési engedélyt.

Egy családi ház az eredeti tervben szerepelt a tetőtér beépítés, amelyre a hatóság kiadta az építési engedélyt.Az építtető a tetőtér elkészítése nélkül kapott használatbavételi engedélyt.Néhány év múlva eladta az épületet.

A tetőtér beépítés az épület teherhordó szerkezetét nem érinti, illetve a homlokzat jellegét (megjelenését) nem változtatja meg.

46/1997. (XII. 29.) KTM szerint:
9. § (1) A következő építési tevékenységek csak építési engedély alapján végezhetőek:

2. az a) pont szerint építési engedélyhez kötött építmény olyan felújítása, helyreállítása, átalakítása vagy korszerűsítése,

amely (...) - megváltoztatja az építményben lévő önálló rendeltetési egységek számának, rendeltetésének megváltoztatásával jár;

Az új tulajdonosnak kell-e engedélyt kérni a tetőtér beépítéséhez?