illetékfizetés: megelőlegező kölcsön "szocpolra"

Igen, én is úgy tudom, hogy a megelőlegező kölcsön összegével csökkentett érték után kell csak az illetéket fizetnetek, tehát jóváírás jár vissza.
Ha jól tudom ha 5 éven belül teljesülnek a feltételek, akkor jár vissza a megelőlegező összeg után a jóváírás, amit előzőleg már kifizettél.

Tisztelt Hozzáértők!

Az alábbi kérdéssel fordulok Önökhöz:

2007. őszén vettünk egy új építésű Pest megyei társasházi lakást a feleségemmel, aminek a befizetendő illeték részét az adásvételi szerződés alapján már 2007. novemberében megküldték, és be is fizettük. Majd 2007. decemberben egy bank pozitívan bírálta el a hitelkérelmünket, amiben vállaltuk az 1 gyermekre vonatkozó megelőlegező kölcsön feltételeit is. 2008. márciusában szerződtünk a bankkal, és meg is történt rendben a folyósítás. Idő közben 2010. januárjában megszületett gyermekünk.

A lakás vételára 17 millió Ft volt, ami alapján 2007. év végén 60-60 ezer forintot illetéket fizettünk a feleségemmel. (15 millió Ft feletti rész 6%-a)

Jól értelmezem a fórumban leírtak alapján, hogy ha most hitelt érdemlően igazolom az állam felé, hogy megszületett a gyermekünk akkor, jogosultak vagyunk illeték visszatérítésre, mégpedig oly módon, hogy "csak" 1,1 millió Ft után kell illetéket fizetni és nem a 2 millió után? Tehát 54 ezer Ft visszajár?

A válaszokat előre is köszönöm.

Sziasztok!

Szeretném megkérdezni, hogy áll a ügyetek a megelőlegező kölcsön illetékkedvezménnyel kapcsolatban? Ma kaptuk a határozatot az illetékről, és kedvezményként csak a lakásépítési kedvezmény összegét vette figyelembe az APEh. Fellebezzek, van rá lehetőség hogy a megelőlegező kölcsön összegét is kedvezményként megkapjuk. Illetve utólag, a gyermek megszületése után meg lehet kérni az illeték jóváírását, ha most nem?
Köszönöm
Hanna

Még mindig nem kaptuk meg a határozatot. Már beszéltem velük telefonon, írtam e-mailt, ajánlott levelet semmi, mégcsak egy válasz sem. Ilyet még nem pipáltam.
Az átjelentkezésünk már egy fél éve megtörtént, mégis semmi. Egyedül a e-mailre válaszoltak, hogy nem tudnak érdemben foglalkozni velem, írjak ajánlott levelet ide és ide... :-) Kérdésem az lenne, hogy elévülhet az illetékfizetés?
Ja, és a bankba is bevittünk mindent, mondtuk, hogy még nem tudjuk bemutatni a határozatot a szerződésnek megfelelően, erre mondja a bank, hogy nem kell, a címet is csak akkor kellett volna bevinnünk, ha már a gyerek megszületett, erre mondjuk, hogy nem az van a szerződésben és? - fogalma sem volt, hogy mi van abban...:-) Csak infóként írom másnak...

Köszönöm a gyors választ. Tehát mielőbb jelentkezzünk át és vegyük fel a kapcsolatot az APEH-hal, hogy hol van már az a határozat az illetékről, még mielőtt az egy év letelik... :-)

kedveske24

A lakáscélú állami támogatásokról szóló 21/2001. (I.31.) Korm. rendelet 19. § (4) bekezdése szerint: A kedvezmény illetőleg a fiatalok otthonteremtési támogatása igénybevételének feltétele továbbá a támogatott személynek a támogatási szerződésbe foglalt kötelezettségvállalása, hogy a támogatás folyósítását, építés, bővítés esetén az utolsó részfolyósítást követő egy éven belül bemutatja a hitelintézet számára:

1. a lakcímet igazoló hatósági igazolványt (lakcímkártyát), hontalan támogatott személy esetében bejelentőlapját, mely igazolja, hogy a támogatással épített, vásárolt, bővített ingatlan mindazon személyek lakóhelye, hontalan esetében szálláshelye, akiknek együttköltözésére tekintettel a méltányolható lakásigény megállapítása történt, továbbá,
2. vásárlás esetén az állami adóhatóság által hozott, a támogatással vásárolt ingatlan visszterhes vagyonszerzési illetékelőlege kiszabásáról szóló határozatot.

Ha a támogatott személy a), b) pontokban foglalt kötelezettségvállalása nem teljesül, a hitelintézet tájékoztatja erről a Kincstárat és megküldi az ügy iratait.

A kormányrendelet fenti rendelkezése 2008. február 1. napjától hatályos és az ezt követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni.

Ha a szerződésben nem szerepel a fenti kötelezettségvállalás akkor a hitelintézet mulasztott, ugyanis e nélkül meg se köthette volna a szerződést.

Ha a szerződésben szerepel a kötelezettségvállalás, akkor a lakcímkártyával kapcsolatban ti mulasztottatok.

A fizetési meghagyás tekintetében benneteket mulasztás nem terhel, bár hiánya akadálya a jogszabályi kötelezettségetek teljesítésének.

Sziasztok,
már nagyon régóta olvaslak Benneteket, először is grat a mindenki számára nagyon tanulságos és rendkívül segítőkész fórum létrejöttére. Sajnos hiába kutattam, hátha valaki tett már fel a kérdésssel kapcsolatosan hasonlót, de nem találtam.
2008 májusában vásároltam a férjemmel új építésű ingatlant Pest megyében. A földhivatali bejegyzés megtörtént mindkettőnk nevére. Az illetékfizetésre szánt pénz szépen kamatozik a bankban, úgyanis a mai napig nem kaptunk semmit az adóhivataltól. Egyikünk sem jelentkezett be az új lakcímre, még mindketten a szüleink lakcímén rendelkezünk állandó lakcímmel (a sok macera, átírások miatt...). A lakásvásárlásnál igénybevettünk 2 gyerekre megelőlegező kölcsönt és banki hitelt. A héten a bankból telefonáltak: mivel megelőlegező kölcsönt vettünk igénybe és a szerződésben is benne van - amit mi nem találunk - a vételtől számított 1 éven belül az új lakcímkártyákat és az illeték befizetését igazolnunk kell. Ez teljesen új volt számunkra, főleg, hogy a szerződésben sehol nem találjuk, az erre vonatkozó kikötést. Mulasztottunk esetleg valamit? És valóban kötelező lenne átjelentkezni a megelőlegező kölcsönt tárgyát képező ingatlanba? Számomra az sem egészen világos, hogy mi köze a banknak az illeték megfizetéséhez, hiszen az a 15 milliós mentességi határ felett van...
Válaszotokat előre is köszönöm

Szervusztok!

Hasonló cipőben járok én is, és mindenesetre érdekes az APEH gyakorlata ebben a kérdésben. Vannak olyan ismerőseim, akik 0,- Ft-os fizetési meghagyást kaptak azzal az indokolással, hogy a megelőlegező kölcsön összegét - mint lakásépítési kedvezményt - az illetékalapból le kell vonni, és így - mivel 15 M Ft alatti az illetékalap és új építésű lakásról van szó - illetékmentes a lakásszerzés.

Egy az APEH Jogi Osztályán dolgozó ismerős szerint ez így helyes, vagyis a MEK összegét is le kell vonni az illetékalap kiszámításakor...

kissab.

Szimeo

Nem akarok a védő szerepében tetszelegni, de az állami adóhatóság jogszerűen járt el, amikor az illeték megállapítása során az illetékalapot (a forgalmi értéket) nem csökkentette a megelőlegező kölcsön összegével.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 21. § (1) bekezdése első fordulata szerint: Lakástulajdon szerzése esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja - ha e törvény másképp nem rendelkezik - a lakástulajdon forgalmi értéke.
A (2) bekezdés szerint: Ha a lakástulajdon szerzője a vásárláshoz lakásépítési kedvezményben részesül, ennek összegét - a (3)-(5) bekezdésben, valamint (8) bekezdésben említett esetek kivételével - a forgalmi értékből le kell vonni.

A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I.31.) Korm. rendelet (rendelet) 5. § (1) bekezdése szerint: Állami támogatásként lakásépítési (-vásárlási) kedvezmény illeti meg az igénylőt a vele közös háztartásban élő, általa eltartott és a felépített, illetőleg megvásárolt lakásba vele együtt beköltöző gyermeke és más eltartott családtagja után az építési költség (vételár) megfizetéséhez.

A rendelet 5/A. § (1) bekezdése szerint: A fiatal házaspár az önerő növelése érdekében kérheti az 5. § szerinti kedvezményre jogosító feltétele fennállása estén a kedvezmény kölcsönként történő megelőlegezését. (megelőlegező kölcsön)

A rendelet 5/A. § (2) bekezdés első fordulata szerint: A gyermektelen fiatal házaspár két születendő gyermek, egygyermekes fiatal házaspár további egy születendő gyermek vállalása esetén hitelintézet útján – a hitelintézet által megfelelőnek minősített ingatlanfedezet biztosítása esetén – jogosult a megelőlegező kölcsön igénybevételére.

A rendelet 5/A. § (2) bekezdés harmadik fordulata szerint: A gyermekvállalás határidőig történő igazolt teljesítése esetén a megelőlegező kölcsönnek az 5. § (4) bekezdése szerinti összegét az állam a hitelintézet részére közvetlenül megfizeti; ezzel az igénylő házaspár a kedvezményt igénybe vevőnek minősül.

Tehát a lakásépítési kedvezmény és annak kölcsönként történő megelőlegezése nem ugyanazt jelenti. A lakásszerzési kedvezményt igénybe vevőnek a fiatal házaspár a fenti feltétel teljesítése esetén minősül, tehát csak azt követően miután a gyerekvállalást határidőig igazolta.

A két kedvezmény alanyi köre sem egyezik, mivel a megelőlegező kölcsönt csak a fiatal házaspár veheti igénybe, míg a lakásszerzési kedvezményt egy tágabb kör.

A rendelet 5/A. § (2) bekezdése 2008. június 30-ával két további mondattal egészült ki. Ezek közül az első szerint a megelőlegező kölcsönszerződés lakásépítési (vásárlási) kedvezménnyé alakítása céljából a lakásépítési (vásárlási) kedvezményre szerződést kell kötni.
A jogalkotó a további szabályozással tehát még egyértelműbbé tette a két jogintézmény közötti különbséget, további feltételhez kötötte a megelőlegező kölcsön lakásépítési kedvezménnyé alakítását.
Ez utóbbi rendelkezés benneteket nem érint, mivel azt csak a 2008. június 30-át követően megkötött (kölcsön)szerződésekre kell alkalmazni. (A 165/2008. VI.27. Korm. rendelet 10. § (4) bekezdése alapján)

Fogadjunk, hogy amit leírtam az az illetéket megállapító fizetési meghagyás indokolásában nem szerepelt. A földhivatalhoz benyújtott adásvételi szerződés gondolom tartalmazta, hogy a vételár egy része megelőlegező kölcsön formájában lesz kifizetve, és így a fizetési meghagyást kiadó ügyintézőnek tudomása volt annak tényéről.

Így ezen bejegyzésemmel pótolom a fizetési meghagyás indokolásának hiányosságait is.

2006 őszén újépítésű lakást vásároltunk, melyre vonatkozóan az illetékhivatal (APEH Illetékkiszabási Főosztálya) megállapította a befizetendő illeték összegét, melyet még 2007 elején meg is fizettük.
Későbbiekben vettük észre, hogy a megállapított és megfizetett illeték nagysága magában foglalta a 2 gyermekre összességében 2,4 Mio Huf összegben folyósított fiatal házaspárok új lakásépítéséhez nyújtott támogatásra vonatkozó illetéket is.
Az ügyben fellebezéssel éltünk az APEH felé, és kértük a megelőlegező kölcsönre megfizetett illeték visszafizetését.
Azóta is levelezésben állunk az APEH-hal és sajnos az illetékmentes megelőlegező kölcsönre számított és megfizetett illeték összegét nem fizették vissza számunkra.
Közben állítólag az illetéktörvény változott és most már "csak" abban az esetben lennének hajlandóak az illetékmentes részre velünk jogtalanul megfizettetett illeték visszafizetésére, amennyiben a gyermekünk, gyermekeink megszületnek és ezt igazoljuk a hatóság felé. Továbbá tájékoztattak minket, hogy állítólag a 2 gyermeknek a szocpol folyósításától számított 5 éven belül meg kell, hogy szülessen, különben az illeték nem jár vissza.
Mit gondolnak Önök a leírt helyzetről? Jogszerűen jár el az APEH?