Jegyzőkönyv vezetés

Éppen a Pp. idézett 134. /A. § (3) és (4) miatt fogja a tanácselnök megtiltani a felvételkészítést, és akár kivezetéssel is megakadályozni. Az az útmutató, amit igényelsz, ott van az orrod alőtt.

Ehhez képest természetesen nem kötelező sem KBS, sem az én, sem a többi ideíró jogász tanácsait megfogadni, a következmények nem minket terhelnek. De azzal hiába próbálkozol, hogy meggyőzz az álláspontodról, mert annak nincs alapja.

2008. évi XXX. törvény

KBS!

Szerintem módosították azt,amire te gondolsz (14.§), mégpedig 2008-ban.

Íme:
14. § A Pp. a 134. §-át követően az alábbi alcímmel és 134/A. §-sal egészül ki:
"Felvételkészítés a tárgyaláson
134/A. § (1) A nyilvános tárgyaláson - a bíróság által meghatározott módon - időbeli korlátozás nélkül készíthető kép-, illetve hangfelvétel.
(2) A nyilvános tárgyaláson a bíróság tagjairól és a jegyzőkönyvvezetőről, továbbá az ügyészről a sajtó kép-, illetve hangfelvételt készíthet.
(3) Az ügyész kivételével a felekről és más perbeli személyekről, ezek képviselőiről, továbbá a tanúról, a szakértőről, a tolmácsról és a szemletárgy birtokosáról csak kifejezett hozzájárulása esetén készíthető kép-, illetve hangfelvétel. Szükség esetén a bíróság e személyeket a kép-, illetve hangfelvétel készítéséhez való hozzájárulásról nyilatkoztatja; ennek megtörténtét, valamint a nyilatkozat tartalmát a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni, törvény eltérő rendelkezésének hiányában az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó, e feladatkörében eljáró személyről hozzájárulása nélkül is készíthető kép-, illetve hangfelvétel.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott személyek személyhez fűződő jogainak védelméről a tárgyaláson az elnök a rendfenntartás keretében gondoskodik."

Kedves KBS!

Tegyél már kérlek ide egy útmutatót, hogy melyik törvény tiltja nyilvános tárgyaláson a hangfelvételt magán célra.Maximum ha zárt tárgyalást rendel el szerintem.
Egyébként ha nyilvános, akkor szerintem nem kell engedélyt kérni.
Ez vonatkozik pl. egy közallakmazott vagy polgármester megnyilvánulására is (Úgymond közszereplők).

„ a személyiségi jogokat leginkább az ‚anyag‘ fölhasználása sértheti.
Így van ez, Béla?”

Nem. Már a készítés jogellenes, ezért az elnök meg fogja akadályozni. Akár kivezettetéssel is.

Szerintem:

A törvény szerint nyilvános tárgyaláson él a PP.134/A.§(1). Nem látom, hogy külön engedélyt kellene kérnem. A magam számára készített felvétel nem publikus.
Ha újságíró lennék, akkor engedélyt kellene kérnem a tudosításról, a fénykép készítésról (hozzájárulásról), a hanganyag rögzítéséről. Nem így van?

Ha zárt lenne a tárgyalás, akkor persze az van, amit KBS írt. Ott valóban minden engedélyhez kötött.

Kiemelném, hogy ezen a tárgyaláson nincs magnó, nincs semmiféle hangrögzítés.Az egész komolytalan egy picit.Történik a tanú meghallgatása és miután lezárult a téma, akkor a bró diktál a jegyzőkönyvvezetőnek hogy mit írjon. De a diktált szöveg kb. a tizede annak, ami elhangzik. Így lényeges dolgok maradnak ki. Ha egy adott pillanatban kérem, hogy ezt rögzítsük a jegyzőkönyvben,akkor a bíró nem foglalkozozz edig vele sosem. Majd ő diktálja amit akar.
A jegyzőkönyvvezető pedig elírja a dátumokat, április helyett novembert értett szegény, ezért a jegyzőkönyvben november van,...és így tovább.
2008-at írunk, mi a fenéért nem lehet rögzíteni a tárgyalás hanganyagát pontosan? A bíróság érdeke, hogy leszűkítse? De hát ezt megtehetné kivonat címszó alatt is.
Röhej, hogy pl. minden sorban leírja, hogy "bíró kérdésére a tanu", de hogy mi volt a konkrét kérdés??
Hát ugye ki a francot érdekel az....!?

Kedves Bagaméri:

Van azért még kiút. Nem hiszem, hogy 'ráddermedt' volna teljesen véglegesen - és megváltoztathatatlanul - az a jkv.
Noha - lám, hogy akkor mégis hatályos lenne a Pp. 134/A. §, Béla? - helytálló amit a Béla ír,
nade ... vess egy pillantást a jkv. eredetijére, és keresd meg rajta az - Egyjogász által bemásolt - Pp. 118.§ (5) szerinti - deklaráltan garanciális jelentőségű - leírói aláírást. Én - mint nemjogász - azt feltételezem, hogy kb. 50% az esélye annak, hogy az nem lészen rajta. (Nem csak a számodra kiadmányozott példányom, hanem az aktában, Az eredeti pld-n sem.) Ha ez lenne a helyzet, - szvsz - akár a tárgyalás megismétlésének is helye lehet, pláne ha nincs már meg ugye a kazetta, ... ami azért szintén nem esélytelen.

A Pp. 134/A. § bizonyos értelemben - szvsz - inkább szankcionálási lehetőséget egyértelműsít, ... de ha föl is veszed a tárgyalást, ... a személyiségi jogokat leginkább az 'anyag' fölhasználása sértheti.
Így van ez, Béla?

Ne állj meg az első bekezdésnél, mert félre fog vezetni.

3. Az ügyész kivételével a felekről és más perbeli személyekről, ezek képviselőiről, továbbá a tanúról, a szakértőről, a tolmácsról és a szemletárgy birtokosáról csak kifejezett hozzájárulása esetén készíthető kép-, illetve hangfelvétel. Szükség esetén a bíróság e személyeket a kép-, illetve hangfelvétel készítéséhez való hozzájárulásról nyilatkoztatja; ennek megtörténtét, valamint a nyilatkozat tartalmát a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni, törvény eltérő rendelkezésének hiányában az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó, e feladatkörében eljáró személyről hozzájárulása nélkül is készíthető kép-, illetve hangfelvétel.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott személyek személyhez fűződő jogainak védelméről a tárgyaláson az elnök a rendfenntartás keretében gondoskodik.

Köszönöm. tehát élhetek a jogommal, hogy kérem az emlékezetemből leírt volt feleség által feltett kérdések beillesztését a jegyzőkönyvbe.

Mindenesetre élni fogok a következővel is:

Felvételkészítés a tárgyaláson
134/A. § (1) A nyilvános tárgyaláson - a bíróság által meghatározott módon - időbeli korlátozás nélkül készíthető kép-, illetve hangfelvétel.

Jegyzőkönyv
115. § (1) Amennyiben a törvény másként nem rendelkezik, a tárgyalásról, a felek szóbeli meghallgatásáról, valamint a tárgyaláson kívül foganatosított egyéb meghallgatásról (kihallgatásról) jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) Az elnök határozza meg, hogy milyen eljárási cselekmények (meghallgatás, kihallgatás, tárgyalás stb.) esetében alkalmaz jegyzőkönyvvezetőt.
(3) Jogszabály megengedheti, hogy a bíróság a tárgyalás (meghallgatás stb.) anyagát jegyzőkönyv helyett más módon rögzítse.

116. § A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni:

1. az eljáró bíróságot és a bírósági ügyszámot;
2. a felek nevét és perbeli állását, továbbá a per tárgyát;
3. a tárgyalás (meghallgatás vagy kihallgatás) helyét, továbbá kezdő és befejező időpontját;
4. a bírák, a jegyzőkönyvvezető és a tolmács nevét;
5. a jelenlevő feleknek és képviselőiknek nevét és perbeli állását;
6. zárt tárgyalás esetén az erre való utalást.

117. § (1) A jegyzőkönyvben röviden le kell írni az eljárás menetét és az annak során történteket, mégpedig úgy, hogy a jegyzőkönyv alapján azt is meg lehessen állapítani, vajon az eljárás a törvényben meghatározott alaki követelményeknek megfelel-e. Ha valamely kifejezés vagy kijelentés pontos szövege jelentős, azt szó szerint kell jegyzőkönyvbe venni.
(2) Különösen fel kell tüntetni a jegyzőkönyvben:

1. a tárgyalás megkezdésének kitűzött és tényleges időpontját;
2. a felek által előadott vagy a periratokból felolvasott lényeges kérelmeket és nyilatkozatokat, ideértve a felek tényállításait és bizonyítási indítványait, valamint a keresetváltoztatást és a viszontkeresetet, úgyszintén a korábbi kérelmektől és nyilatkozatoktól való eltéréseket, illetőleg valamely nyilatkozatnak bírói felhívás ellenére való elmulasztását vagy megtagadását;
3. az okiratok bemutatásának megtörténtét, valamint a tanúk vallomását, a szakértők véleményét és a szemle eredményét;
4. a keresettől való elállást, továbbá az elismerést és a jogról való lemondást, illetőleg a felek között létrejött egyezséget;
5. a pervezetés és rendfenntartás körében tett intézkedéseket, a korábbi eljárás ismertetésének megtörténtét, valamint a bíróság által az eljárás folyamán hozott végzéseket és az ítélet kihirdetésének megtörténtét.

(3) A felek beadványának, a szakértők véleményének vagy más periratnak felolvasása, valamint okiratnak vagy másolatnak csatolása esetében a jegyzőkönyvben csupán ennek megtörténtére kell utalni.
(4) Ha a felek bármelyike az eljárás során felmerült valamely körülménynek vagy ott elhangzott nyilatkozatnak jegyzőkönyvbe vételét kéri, ezt csak abban az esetben lehet mellőzni, ha a bíróságnak az illető körülmény vagy nyilatkozat megtörténtéről nincs tudomása.
(5) Az elhalasztott tárgyalásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni. Ha a tárgyalás folytatólagos vagy ismételt, ennek a jegyzőkönyvből ki kell derülnie.

118. § (1) A bírósági tárgyalásról a jegyzőkönyvet egyidejűleg, hangfelvétel esetén pedig legkésőbb nyolc munkanapon belül el kell készíteni. Ha a jegyzőkönyv hangfelvétel alapján készül, fel kell tüntetni a jegyzőkönyv írásba foglalásának napját, és a feleket tájékoztatni kell arról, hogy az elkészült jegyzőkönyvet mikor és hol tekinthetik majd meg, illetve vehetik át. A bíróság a jegyzőkönyvet az írásba foglalást követő további tizenöt napon belül kézbesíti, ha törvény a jegyzőkönyv megküldését írja elő.
(2) A jegyzőkönyv hivatalból vagy az elnök engedélyével a felek megjegyzései alapján is kiegészíthető és módosítható; a felek erre vonatkozó kérelmét - annak elutasítása esetén - a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. A módosítás folytán szükségtelenné vált szövegrészeket úgy kell törölni, hogy a törölt szövegrész olvasható maradjon.
(3) Ha a jegyzőkönyv elkészítésére nem az eljárási cselekménnyel egyidejűleg kerül sor, az eljárási cselekményen jelen lévő felek - amennyiben a jegyzőkönyv részükre kézbesítésre kerül - a kézbesítéstől számított 8 napon belül, ha pedig a jegyzőkönyv a felek részére nem kerül kézbesítésre, akkor az eljárási cselekménytől számított 15 napon belül a jegyzőkönyv kijavítását, kiegészítését kérhetik.
(4) A jegyzőkönyvet és az esetleges módosításokat az eljáró bíró, illetve a tanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá. Ha a bíróság tanácsban jár el, és a tanács elnöke a jegyzőkönyv aláírásában akadályoztatva van, a jegyzőkönyvet helyette - helyettesi minőségének feltüntetésével - a tanács egyik tagja írja alá.
(5) Ha az eljárási cselekményen történtek rögzítése hangfelvétellel történik, a hangfelvétel írásba történő áttétele során a jegyzőkönyvvezető helyett a leírást végző bírósági alkalmazott jár el, és aláírásával igazolja, hogy a leírást a hangfelvételnek megfelelően készítette el.

nem

Biztosan, de ... mindemellett nem az a szitu, hogy ... van egy szempontrendszer, ami a bíróságé, és annak egyik fő veleje, hogy az ügy elbírálására alkalmas, illetve azt elősegítő jegyzőkönyvek szülessenek, ami ráadásul maradandóan támasztja alá a majdani ítéletet (hiszen az jelentős részben a jegyzőkönyvben rögzített körülményeken, stb-n alapul).
És a bírósági főszempont eddig terjed.

A fél szempontja meg túlterjed az elbírálhatóságon, neki az a fontos, lényeges elem (zömében), hogy számára kedvező legyen az elbírálás. Pusztán az elbírálhatóság a félnek esetleg - őszintén szólva - meglehet, hogy kevés.
Ezért a félnek a jkv-vel szemben támasztott igényei a bírósági szükséges minimumot - akár - meg is haladhatják. Nemde?

A tárgyalási jegyzőkönyvtől nem azt kell várni, hogy a mondatok az írott szöveghez hasonlóan koherensek legyenek. Ha a jegyzőkönyv tartalmazza azokat a tényeket, amelyek a jogvita elbírálásához szükségesek, akkor nem kell kijavítani.

Ez egy kerek válasz volt, köszönöm.
nem csesztetném a bírót fölöslegesen, hogy pl. javítsa ki, mert elírták a születési dátumot. Az nem érdekel. Nekem jó úgyis.
De van egy másik per is folyamatban, mivel a volt feleségem 8 év után is "féltékeny" (vagy nem is tudom hogy minek nevezzem) és a jelenlegi feleségemet támadja ok nélkül. Most találkoztak először a bíróságon, eddig sosem, mert a volt feleség beidéztette tanunak, csak azért hogy megalázó kérdéseket tehessen fel neki. De éppen a kérdések maradtak ki a jegyzőkönyvből. Így elég idétlen lett a szövegezése a jegyzőkönyvnek, úgymond zagyvaság, és ha valaki idegen elolvassa, akkor nem érti.
Ezért lenne lényeges a kiegészítés.

Lehet hogy mégiscsak neki kellene feküdni a jogi egyetemnek..., (egyszer már belekezdtem.)

Béla jogot végzett, de néha lekezelő (egy picirit). (igen ritkán bántón)

POlgári perben küldtgék ki a jegyzőkönyvet? (csak mert általában nem szokták)

A tárgyalás után 15 napon belül lehet észrevételt tenni - és elvben a bíróságnak el kell bírálnia.
A helyzet az, hogy - ha leírták, ha nem (tán 8 napos határidő), neked 15 napod van a jvk. kijavítását, kiegészítését kérni.
(Abban Bélának igaza van - szvsz - hogy ennek kérése viszonylag talán ritka, ügyvéd nagy valószínűséggel le fog beszélni róla (mert a bíró csesztetését látja benne esetleg), de ha fontos dolog van elírva, vagy fontos hiányzik belőle - szerintem - ne habozz. ((Kérdés ugye, hogy mi a fontos dolog? - Bélának))
De a tárgyalás után 15 nap a határidő. (Ha nem írták le a jkv-t időben, azt érdemes lehet szóvá (írássá) tenni (mondom akár a jövőre nézve, ha van észrevétel).

Nem vagyok jogász.

Nem mondom, hogy minek...., ha annak idején jogira jelentkeztem volna, nem műszakira, akkor most nem lennék itt. De apukám is műszaki ember volt, családi örökség volt a pályaválasztás.

A helyzet az, hogy ma kaptam meg a jegyzőkönyvet postán és ebből derült ki hogy nem vették bele a kérdéseket.

Viszont mintha valahol olvastam volna hogy utólag is lehet kérni kiegészítést.

Csak minek, ugye...

A tárgyaláson is kérheted, hogy jegyzőkönyvezzék a kérdést is.

Szeretném kérdezni, hogy mindenhol úgy működik tárgyaláson, hogy a tanú meghallgatásánál csak a válaszok kerülnek a jegyzőkönyvbe?
Olvasom a jegyzőkönyvet és értelmetlen így a tanú rész.Az ott van, hogy mit mondott, de hogy mi volt a kérdés, mire mondta az nincs.
A kérdések mennek a süllyesztőbe? (Lényegtelen?)
Esetünkben lényeges momentum lett volna a feltett kérdés sorozat, ugyanis a (9 éve) elvált feleség kérdések formájában támadta az új feleséget.
Azt olvastam, hogy kérhetem utólag jegyzőkönyvezni, de ki emlékszik vissza hitelesen? Ha leírom, hogy ezek voltak a kérdések, és tagadja a másik fél,akkor mi van?