Osztatlan közös tulajdon használata

Köszi az eddigieket.

:) Elszúrta az öreg, ki kellett volna tagadnia téged.

Nem semmit.

A kötelesrészből nem zárhat ki. A kizárás kizárólag a kötelesrész feletti részre szól.

Immaculata!

Köszönöm az eddigi infót.

Az öröklési szerződés tartalmazza ezt is:
" Szerződéses örökhagyó kijelenti, hogy a jelen szerződést egyben végakaratának is tekinti, melyet ép ésszel és szabad akarattal, minden befolyástól mentesen tett meg. A szerződéses örökhagyó tudomással bír arról, hogy a fenti ingatlan tekintetében, a jelen öröklési szerződéssel a törvényes öröklést kizárta."

Nem tudom, ez változtat-e az általad leírtakon.

Zso01!

Haj, eső után.
Mivel te vagy a törvényes örökös édesapád után, ezért kötelesrészre tarthatsz igényt. A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke. Ha volt az ingatlanon kívül hagyatéka az örökhagyónak és abból te részesültél, akkor bocs nem szóltam, de ha kizárólag az ingatlan volt az egyetlen hagyaték, és te édesapád után nem kaptál semmit, akkor az édesapád fél házrészének a felére igényt tarthatsz.
A kötelesrészt kérni kell. Kérhetted volna a hagyatéki tárgyaláson, szomorú, hogy a közjegyző erre nem hívta fel a figyelmedet, most már csak bírói úton.

A mostohád azért ajánlotta fel a kis szobát használatra, mert tudja, hogy az ingatlant meg kell osztania veled. Ha a kötelesrészből nem nyertél kielégítést, akkor jelen állás szerint tied a ház 3/4-e.
Használhatjátok az ingatlant mindketten, de te is kiadhatod bérletbe, a mostoha is kiadhatja bérletbe, a lényeg, hogy egymás jogait nem korlátozhatjátok.
Igen, a részedet add ki bérletbe. Abban az esetben kérhetnél többlethasználati díjat, ha a mostoha nem engedné, hogy te, vagy a bérlőd, vagy akinek akár ingyenesen, akár díj fejében átengeded az ingatlant, beköltözzön.

Adózás, igen kell: Eladási ár, mínusz a hagyaték megállapított értéke, mínusz a befizetett illeték, mínusz a közjegyzői munkadíj, mínusz ügyvédi munkadíj = adó alapja, osztva 25% = adó.

Hát röviden. Kérdezz még, és írj több infót a hagyatéki tárgyalásról.

Konkrétan a következőről van szó: Édesanyám meghalt 1994-ben. Az ő tulajdonrészét én örököltem, terhelve édesapám özvegyi haszonélvezeti jogával. Édesapám 1996-ban, 17 évesen kitett otthonról, egyéb nőügyei miatt. A későbbiekben rokonoknál laktam. Édesapám 2008 nyarán készíttetett egy öröklési szerződést, ami alapján éppen aktuális barátnőjére hagyja minden ingó és ingatlan-vagyonát. Ezt követően 2008 decemberben házasságot kötöttek, majd 2009 februárban édesapám meghalt. A feleség a házasságkötés után jelentkezett be a szóban forgó ingatlanba, tartózkodási helyként megjelölve azt. Ezmellet rendelkezik, saját tulajdonában álló lakóingatlannal is. A hagyatéki tárgyaláson az öröklési szerződés került elfogadásra. Így 1/2-1/2 részben, azonos jogokkal rendelkező tulajdonos-társak lettünk. Mivel a szóban forgó hölgy az ingatlanban lakik, ami használat szempontjából nem megosztható azonos részben, ezért a tulajdonomat képező rész használatáért kérnék használati díjat. Igaz, a hölgy "nagylelkűen" felajánlotta, hogy a kisebbik szobát lezárhatom, ill. használhatom, de fizetni nem hajlandó. Ezért szeretném konkrétan tudni, hogy jogosan kérem-e a használati díjat.
Ehhez kapcsolódóan még egy kérdés:Édesanyám halála után az örökölt részem után ki lett fizetve az illeték. Ha most eladásra kerülne az ingatlan, kell adóznom az ebből származó jövedelem után?

BH2003. 408

I. Nem követelhet többlethasználati díjat az a házastárs, aki a közös tulajdonú ingatlanból minden kényszerítő körülmény nélkül, önként költözött el (1959. évi IV. törvény 140-141. §-ok).
A Ptk. 140. §-ának (1) bekezdése szerint a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára, e jogot egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és törvényes érdekeinek a sérelmére. A Ptk. 141. §-a értelmében a dolog hasznai a tulajdonostársakat a tulajdoni hányaduk arányában illeti meg. Az idézett rendelkezések alapján a bírói gyakorlat következetes abban, hogy a tulajdonostársnak elsődlegesen az ingatlan birtoklására és használatára van joga, pénzbeni térítést csak akkor igényelhet, ha a tulajdoni hányadának megfelelő használatra a felek megállapodása vagy a bíróság döntése következtében nincs módja, vagy a tulajdonostársa attól jogellenesen elzárja (BH1992. 313.).

Köszönöm szépen a gyors választ.

Kedves Zso01!

Ha az ingatlan osztatlan közös tulajdonú, és csak az egyik tulajdonos használja az egészet, a másikat többlethasználati díj illeti meg. Ennek mértékét vita esetén a bíróság által kirendelt igazságügyi szakértő állapítja meg a tulajdoni hányada figyelembevételével. Üdv:

Sziasztok!
Kérdésem a következő lenne: Osztatlan, 1/2-1/2 részben közös tulajdonú családi ház használata után kérhetek-e használati díjat? Én nem ott lakom, semmit nem használok.

Előre is köszönöm.

Sziasztok:)Lassan 7 hónapja írtam először ide!!!Az volt a problémám,hogy szerettük volna eladni a Családi Házunkat ami Osztatlan közös tulajdonba volt!Ami a mi esetünkbe úgy nézet ki,hogy egy telken volt-van 4 ház természetesen mindegyik lekerítve és saját mérő állásokkal rendelkeztek a 4 háznak összesen 10 tulajdonosa velünk együtt.Abból 8ember bele is egyezett a megosztásba 1 Külföldön tartózkodik a másik szomszéd meg egy régebbi vita miatt nem akart bele egyezni csak azért,hogy keresztbe tegyen nekünk!!!Hiába válaltuk át magunkra minden költséget.Még a sokadik ügyvéd véleménye után találtunk egy talpra esettet aki nem csak a pénzünket akarta elvenni.Az ügyvéd írt egy levelet a kedves szomszédunknak ami röviden Kb ennyiből állt.Amennyiben akadályoz minket a Ház Eladásában úgy a Bírósághoz fordul és kéri a megosztást illetőleg a Ház eladásának megegyező összegű kártérítést!!!Miután ezt a levelet megkapta onnantól kezdve máris együttmüködö lett:)Már csak szervezés kérdése volt a többi!!!Bár a Külföldön élő embert a saját költségünkre kellett haza hozni ami 70ezer forint volt /Számlát hozott róla/Az ügyvéd összesen 47500Ft kért el amibe már benne volt egy Takarnetes Tulajdoni lap is!!!Azért írtam meg a történetem ide mert kaptunk olyan árakat is ami több száz ezer forint volt!!!Ha az ember kicsit keresgél és a veszekedés helyett egy jó ügyvédet keres egész olcsón meg lehet úszni még úgy is ha a szomszédok költségét is magára vállalja!!!

Üdv mindenkinek!

Lassan három éve vettünk egy használt lakást egy húsz lakásos, négyemeletes házban. Minden strang alatt a pincében van egy tárolóhelyiség, amin elvben a felette lévő öt lakás osztozik. Azért elvben, mert a pincében szintén van két kisebb, közös (!) tárolóhelység. Az egyiket kb. 30 éve - elmondása szerint a többi lakó beleegyezésével - két lakó elfoglalta, és azóta is használja. Az egyik ezek közül az volt, akitől mi a lakást vettük, a másik a jelenlegi szomszéd. Az elmúlt néhány lakógyűlés alkalmával rendszeresen felmerült a tárolóhelyiségek helyzetének tisztázása, amikoris mi minden alkalommal elmondtuk, hogy kiköltözünk belőle, amennyiben használati jogot kapunk az alattunk lévő tároló használatára, természetesen a mi strangunkban lévő lakó többi lakóval megosztva. Ezek eddig az előzmények. Néhány héttel ezelőtt az egyik szintén földszinti lakó (mi is azok vagyunk) bekopogott hozzánk azzal, hogy adjuk oda a tároló kulcsát, mert csatornaszag (büdös) van a lépcsőházba, és a tárolóból jön. Feleségem nem tudta odaadni a kulcsot, mert az az én kulcscsomómon maradt, mikor a bringát használtam, de nem is adta volna, hanem válaszul azt mondta, hogy legyenek szivesek akkor jönni, mikor én is otthon vagyok, mert a jelenlétünk nélkül nem szeretnénk, ha bárki is bent kutatna a cuccaink között. Ehhez azért is én kellek, mert a négy hónapos gyerekkel a karján Ő- szerintem nagyon helyesen - nem fog lecaplatni a fűtetlen lépcsőházban a pincébe.

Ma reggel azzal hívott a párom, hogy miközben indult a gyerekkel orvoshoz, azt látta, hogy a közös képviselő annak a szomszédnak a vejével, aki a kulcsért kopogott (akik nem abba a tárolóba tartoznak, és egyébként a néni veje nem tulajdonos, "csak" lakó ) a tárolóban nézelődik. Nem tudom, hogy jutottak oda be, erős a gyanúm, hogy a tárolót használó másik lakó adta oda a saját kulcsát nekik, de őt a párom nem látta, mindenesetre kifogásolom, hogy annak ellenére nélkülünk mentek be oda, hogy kértük őket, illetve azt végképp nem értem, hogy a társasházban tulajdoni hányadot nem birtokló lakó mi jogon megy be oda, ahol más a személyes dolgait tartja. Az sem tiszta nekem egyébként, hogy ha egy egyébként jogtalan helyzet harminc éven át fennállt úgy, hogy az ellen senki nem panaszkodott, azt a helyzetet elfogadta, akkor most tehetnek-e ez ellen valamit? Értem én ezalatt, hogy ha harminc évig mindenki elfogadta az a helyzetet, hogy azt a tárolót két lakás használja, akkor most megváltoztathatják-e ezt? Ezt csak azért kérdem, mert ha megtörténik a tárolók újrafelosztása, akkor mi mindenféleképpen kiköltözünk onnan, de ha valamilyen elévülés miatt erre nem lennénk kötelezhetők, akkor erősebb tárgyaló poziciónk lenne.

Szóval az lenne a kérdésem, hogy egyrészt jogszerűen mentek be a tárolóba, mert igaz ugyan, hogy osztatlan közös tulajdonról van szó, de harminc évig mindenki elfogadta, hogy az magántároló, és aszerint is viselkedett, másrészt hogy milyen jogai vannak egy tulajdoni hányaddal nem rendelkező lakónak, mit tehet meg, mit nem. Pl. ha egy lakógyűlésen megjelenik egy meghatalmazással, akkor milyen mértékben vehet részt rajta. Ilyenkor egy tulajdonossal egyenértékű résztvevője a gyűlésnek?

Előre is köszönöm a segítséget!

Üdvözlettel: Horváth Krisztián

Köszönöm a válaszokat.

A közös tulajdonú ingatlannak, csak egy hányadát venné meg. Közösek a terhek a tulajdoni hányadok arányában.
Azért nem akarja megosztani, mert idő- és pénzigényes.
Az adásvételi birtokában, minden tulajdonosnak hozzá kell járulnia (anyagilag is) a megosztásba.

Ameddig a lakás külön albetétbe nem kerül, addig nem szabad megvenni.

igen.
nem.

Tisztelt Fórumozók!

Vásárolni szeretnék egy társasházi lakást. A történet annyi, hogy az eladó egy olyan 2. emeleti lakást akar eladni, mely korábban a 3. emelettel volt (belülről is) egybe nyitva, de most már csak kívülről önálló lépcsővel elérhető, és minden mérőóra önállóan leválasztva.
Első körben az eladó nem akarta helyraziasítani (osztatlan közösbe szerette volna eladni, amibe nem mentem bele), most már bele menne a helyrajziasításba, de csak azzal a feltétellel, hogy előbb írjuk meg az adásvételit.

Kérném szépen a tisztelt hozzáértők véleményét.
Ugye bármikor (vevő nélkül is) önálló helyrajzi számra tudná tenni az eladó ha akarná?

Szabad belemenni ilyesmibe, milyen buktatókra számíthatok?

140. § (1) A tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban az egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő törvényes érdekeinek sérelmére.

(2) A birtoklás, a használat, a hasznosítás, valamint a rendes gazdálkodás körét meg nem haladó kiadások kérdésében a tulajdonostársak - ha a törvény másként nem rendelkezik - szótöbbséggel határoznak; minden tulajdonostársnak tulajdoni hányada arányában van szavazati joga.

141. § A dolog hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik őket a dolog fenntartásával járó és a dologgal kapcsolatos egyéb kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is.

143. § (1) Ha a törvény szótöbbséges határozatot kíván meg, és a határozat az okszerű gazdálkodást sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, a kisebbség a határozatot a bíróságnál megtámadhatja. A megtámadás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.

Tisztelt Szakértők!

A következő felvetésre kérném, hogy szíveskedjenek segítséget adni:
2 családi házas telken "A" tulajdonosé az "a" ingatlan, "B" tulajdonosé a "b" ingatlan, (az egyik ingatlan utca fronvonalon helyezkedik el, a másik ingatlan pedig közvetlenül mögötte, a telek hátsó részében)
"A" tulajdonosé a telek 3/4-ed része, "B" tulajdonosé az 1/4-ed rész.
Az eddig működő élethelyzet folyamán mindkét fél fenntartható napi kapcsolatot tartott egymással.
A két fél között egy un. önálló tulajdonú épületek feltüntetéséről szóló megállapodás alapján többek között a szabad megközelítési lehetőséget biztosítása került rögzítésre a mindenkori tulajdonos számára.
A megváltozott élethelyzet alapján a felek közötti megromlott emberi kapcsolat miatt a telek tulajdon használata tekintetében rendezési vita elé néznek az érintettek.

A kérdéseim a következők:
A vélhetően a tulajdoni hányad arányában jogosult telekhesználat rendezésekor megegyezés hiányában, hogy történhet a rendezés?
Az esetleges peres ügyrendezéskor az addigi bármely fél részéről rendszeresen, rendszeresebben használt, kezelt földrész (pl: veteményeskert, műhely) mennyire kaphat az "odabírálásnál" nagyobb sújt?
A szorgalmi útra vonatkozóan van annak a tulajdoni megosztásáról valamilyen előírás?
Az eddig használt a telken lévő utat(járdát) az azt építő egyik fél kisajátíthatja magának?
A nagyobb telektulajdoni hányadú "A" fél rendelkezik ezen mérték miatt többlet jogokkal, az esetleges jogi erőfölényét hogy érvényesítheti?
"A" tulajdonos - a telek 30 %-os beépíthetőségére tekintettel - úgy kapott több, mint 10 éve építési engedélyt "a" családi házra, hogy a telken lévő,
istálóként bejegyzett melléképületet a használatba vétel előtt lebontja. Ez a bontás a mai napig nem történt meg. Ezt miként lehet rendezni "B" fél részéről?

Segítségüket és elnyújtott levelemhez a türelmüket előre is megköszönöm!

Köszönöm a választ. Valóban megveszem azt a kanna bort, pálesz meg van jó házi. Az italt meg igen szeretik. Komolyra fordítva, ha az általunk elkerített részen van ugye az ő 2 nm es un. sufnijuk, és ennek 10 éve lesz 2 év múlva, akkor az elbirtoklás címén nem lehet egybeépíteni a mi részünkkel?

Ha a barátság a fontos, akkor elő a kanna bort és az üveg páleszt, sozt megpróbálni kikuncsorogni a beleegyezését.
A többi lehetséges megoldás, mint pl a biretokvédelem, az építésügyi hatóságtól intézkedés kérése, vagy a saját magad általi elvégzése és utána az elvégzett munka költségeinek behajtása akár per útján, már nem tűnik a legbarátságosabb megoldásnak. :-)

Szeretném megkérdezni, hogy osztatlan közös tulajdonú telken (2 tulajdonos) két különálló házrész van. 2x 1/4-ed 1/4 tulajdonban, azaz az egyik ház 30 nm a másik ház kb. 50 nm. a telek kb. 300 nm. Az egyik ház a kert középső részén van, a mási mögötte a végében. Nyolc éve vettük meg a kis házrészt, ami külön közüzemi mérőkkel rendelkezik. Közös irásbeli megállapodás alapján egy kis jelképes 60 cm-es fakerítéssel esztétikusan lekerekítettünk egy jóval kisebb részt házunktól az utcán lévő bejárati külön kapunkhoz. Problémám az, hogy a mi házunk közt és a tárolónk közt van az ő tárolójuk (szorosan egymás mellé építve, házrészünkkel) ami teljesen lepukkant és rontja az utcaképet is, mert belátni. Mi a mienket normális állapotba hoztuk. Kértük, hogy a kb. 2 nm-es tárolót (illetve helyét) adják el nekünk, és akkor egybefüggő terület lenne a házunk és a két tároló helye. Megtehetik, hogy elzákóznak, hisz mi jóval kisebb területet kerítettünk el. Egyébként viszonyunk barátságos és nem is szeretnénk ha ahelyzet elmérgesedne. Van megoldás?!

Az építési osztályon meg hivatalból is kötelesek eljárni, nem csak bejelentésre.

A bíróság pótolhatja határozatával az alapító okiratot.

Köszönöm ismételten! Igen, ma voltam az önkormányzatba és Ők tanácsolták a földmérőt, annyit mondtak, hogy készíttessek egy használati megosztást. Oké, ez az első. De, ha nem ért egyet a másik fél, olyankor mit tegyek. Már írtam, hogy mi úgy vásároltuk meg, hogy a telek 2 részre volt választva, persze azóta már rájöttem, hogy a nagyobb telek hányad ott van. Ezért is szerettem volna egyébként is felméretni a telket, hogy meg legyen a felosztás, mivel pénzes lett a szomszéd hirtelen és uralkodik minden felett. Nem akarok vele nagyon mit kezdeni, pedig tehetném, meg szerették volna az építési osztályon is ha feljelenteném az engedélynélküli építési
munkák miatt. Nos eléggé nehéz megértenem ezeket a jogszabályokat, ezért vagyok ebben olyan nehézkés.
De köszönök mindent.

Igen.:) mármint jobban érthető.

Két dolgot keversz. Földmérővel telket kiméretni akkor kell, ha a közös telket meg akarod osztani kétfelé. Ahhoz térképet kell rajzoltatnod, önkormányzattól engedélyt kérned, és bejegyeztetned a földhivatalba. Ez is sokba kerül ám.

A társasházzá alapításnál marad a telek közös, a ház pedig 2 külön albetétbe kerül. Itt elengedhetetlen az ügyvédi közreműködés, mert az alapító okiratot az ügyvédnek kell megírnia, ami 15-20 oldalas terjedelmű irat, szervezeti és működési szabályzatot, ami szintén ugyanennyi és azt bejegyeztetni a földhivatalba. Ehhez minden tulajdonosnak hozzá kell járulnia. Az értékesítés viszont sokkal könnyebb lesz, mert egy különálló ingatlant, könnyebb eladni, mint egy közös tulajdonút, esetleg használati megosztással.

Valóban a telek beépítettségének mértékéig a másik tulajdonos beépítheti a telketeket, de ehhez neked is hozzá kellett járulnod. Ha megosztáson gondolkodsz, meg kell kérdezned az önkormányzatot, hogy mekkora a legkisebb kialakítható telek, vagyis a tiétek megosztható-e.