lakás eladás után

A befolyt összeg után nem kell illetéket fizetni. Illetéket akkor kell fizetni, ha ingatlant megszerzel, nem akkor, ha eladsz.

kedves Monalisa!
Köszönöm a segítségét.

Csak a szerzéstől számított 5 éven belüli eladás esetén kell szja fizetni, vagyis az Ön esetében már nem.

Illetéket az esetleges vásárláskor kell fizetni, mégpedig 2010.01.01.-től az ingatlan értéke után mindenösszes 4%-ot.

A vázolt kedvezmény már megszünt.

"Mona"
laikus hozzászóló

T.Szakértők és Hozzáértők!

Lakás eladást kezdeményeznék a közeli hónapokban. A lakást 1997-ben vásároltam meg Budapest XXII. kerületében.A 65 nm-s lakásom eladási ára 15MFt.
Kérdéseim:
Kell-e adót fizetnem az eladást követően az eladási ár után? Nyugdíjas vagyok, kegészítő foglalkozásom van, szerény jövedelemből élek.
Kell-e valamilyen illetéket fizetnem a befolyt összeg után és mennyit?
Vsn-e valami kedvezményem, ha egy éven belül vásárolok valami ingatlant helyette?

1. Külön megállapodást köthettek a visszafizetésről, ahol elegendő a 2 tanú, de nem a szerződés kiegészítéseként, azt ugyanis ügyvédnek kell ellenjegyeznie.
2. Nem, de a többiről is rosszul gondolkozol.

Tisztelettel kérdezném az alábbiakat:

Fiamnak a lakásvételéhez 3 milló forint kölcsönt adtunk, mely tényt a lakás adás-vételi szerződésében is rögzítettük:

1.A visszafizetés feltételében azonban csak szóban egyeztünk meg, melyet utólag szeretnénk írásban is rögzíteni.Elegendő lenne-e a szerződő felek és két tanu aláírásával egy szerződés kiegészítéssel ezt elvégezni.

2.Amennyiben a fiam 5 éven belül kénytelen lenne eladni a lakást, mert más városban talált hosszabbtávú munkát a 3 milló forintos kölcsönt levonhatja-e a 25%-os adó alapját képező vétel és eladási ár különbözetéből.

Válaszát előre köszönöm!

Az a szomorú,hogy nekem a ház megépítése jóval többe került,mint a 17 mill ft-os eladási érték. Az elveszett számlák meg tényleg elvesztek,bár talán az otp-ben meg lehet a másolatuk,mert az áfa-támogatáshoz egyszer le kellett adni. Az eredetiek beszerzése nem lenne egyszerű,mert pl. a nyílászárókat gyártó Sofa azóta megszűnt.
Köszönöm a hozzászólásokat,és teljesen megértem B.Ildikó-t,kívánom,mielőbb számára megfelelően rendeződjön e nem kívánt problémája.

Kedves Nandy!
Te mindenre gondolsz! És igazad van. Köszönöm a tanácsokat.

Hmmm... nehéz ügy.

Egyrészt állítod (bíróság előtt), hogy jövedelmed ténylegesen nem keletkezett. Persze APEH szerint igen.
Másrészt a NEM keletkezett jövedelmed lakáscélú felhasználásra fordítod.

Törvény szerint igénybeveheted a lsz. kedvezményt (eladástól számított 60 hónapon belül), de arra figyelj, hogy ha x összeget érvényesítesz, azt az x összeget a fiad nem érvényesítheti (csak a fennmaradó részt, amit te nem).

Én csak akkor ajánlom, ha tudod igazolni az építkezésre fordított összeg forrását (saját jövedelemből).

És sajnos ebben az esetben is marad a kés.pótlék és bírság.

Kedves Nandy!
Arra gondoltam, hogy a fiam most építkezik és akkor legrossszabb esetben a nekem kirótt adó egy részét (kis részét) beszámíttathatom az ő lakóházába.

De ezt tul.képpen miért kérdezted?

Szia Ildikó!

Igen, a 2007. előtt eladott lakásokra is vonatkozik.

Kedves ObudaFan!
A 2007-et megelőző évek esetében is érvényes ez? Tudsz róla valamit?

Az átmeneti szabályok szerint a 2007-ben eladott lakás esetén a lakáscélú kedvezmény igénybevehető.

Az előbb találtam egy olyan mondatot az Adó Akadémián az ingatlan eladás után fizetendő adóval kapcsolatosan, hogy a 2007-ben eladott ingatlanok sorsát átmeneti szabályok rendezik. Azt tudom, hogy 2008-tól az eladott ingatlanok utáni jövedelmet egy új ingatlan vásárlásába nem lehet befordítani, de eddig úgy tudtam, hogy a folyamatban lévő ügyekre ez nem vonatkozik. A 2007-es eladás szerintem folyamatban lévő ügy. Vagy még sem?
Tudtok ezzel kapcsolatosan valamit?

Kedves Nandy!
Köszönöm a megnyugtató szavaidat. Komolyan szükségem is van rá. A tanácsod alapján megpróbálom még egyszer.
Az Szja. törvényben az szerepel, hogy az eladott ingatlanok utáni jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor a szerződést a földhivatalba benyújtották. Ezért sarkalatos pontja az ügynek az, hogy az ingatlan eladott-e?
Tudod, nem tartom jogszerűnek , hogy az Apeh az ingatlant eladottnak tekinti, mert van egy adásvételi szerződés. Szerintem ez az ingatlan nem lett eladva, mert a szerződéstől elálltam. Az Apeh álláspontja, hogy meg kell várni a polgári peres bíróság döntését.
Nekem is ez az álláspontom. A polgári peres bíróság a döntésében fogja megállapítani, hogy az elállásom jogszerű volt-e? Tehát a bíróság döntésétől függ, hogy a szerződés érvényes, vagy nem. Akkor miért csak nekem köti ki feltételként a bírósági döntést az elévülési időn belül? Ezt a feltételt miért nem vonatkoztatja saját magára is?
Ne haragudj, csak magamban zsörtölődöm.
Próbálkoztam én adótanácsadókkal is. Kifizettem az óradíjukat, de egyről a kettőre nem vezettek.

Ildikó:

Nem igazán értem, miért ennyire azigorú a hivatal, amikor egyértelműen kiderül, hogy jövedelmed nem keletkezett (bár a szerződés még érvényben van), pert indítottál, mely jelenleg is tart, tehát te minden tőled elvárhatót megtettél.

Érdemes lenne felkeresni egy adótanácsadót, hátha ő tud neked segíteni.

kbs.

Én nem ajánlom, és az APEH sem fogja elfogadni. Ugyanis az, hogy a számlákat "elvesztette" (??), nem jelenti azt, hogy nem lehet a szerzés értékét megállapítani.

De jó is lenne, ha mindenki hivatkozhatna arra: elhagytam a számlákat...

Inkább próbálja meg felkeresni a vállalkozót, aki a munkákat végezte, vagy a boltot, ahol anyagot vettek, és onnan kérjen hiteles másolatot.

Kedves Tiger!
Én próbálkoztam a 25 %-kal, mivel a vevők a részükre átadott számlákat nem vitték be a hiteltnyújtó bankba és nekem sem hajlandóak visszaadni. Egy ügyvédjük által aláírt igazolásom is van róla. Az Apeh mégsem fogadta el. Valakitől azt a tanácsot kaptam, hogy egy szakértővel méressem fel, mennyiből lehet kihozni egy olyan lakást, amit el akartam adni. Eddig nem tettem.
(Az elkeseredettség szól belőlem: Ha akkor nem szerepeltettem volna az ingatlanból származó "jövedelmemet" az adóbevallásomban, most nem lennék ilyen helyzetben.)

„akkor ráhúzható-e erre a dologra a 62.§ (2)-(3)-as bekezdése”
Szerintem meg lehet próbálni. Bár nem minden kockázat nélküli a dolog.

Kedves Nandy!
Köszönöm a válaszodat. Már adtam be méltányossági kérelmet, elutasítottak.
Szerintem ott van joghézag, hogy az Szja. törvény lefekteti, hogy az ingatlan eladásból származó jövedelmet mikor kell megszerzettnek tekinteni. Arról azonban nem rendelkezik, hogy az elállás után mi a teendő. Ez az ingatlan nincs eladva. Egy szerződés, amelytől elálltam a vevő súlyos szerződésszegése miatt, nem nyilváníthatja eladottnak az ingatlant. A földhivatalba a szerződést követően az elállást is benyújtottam. A vevőnek 4 éve kellet volna a vételárat kifizetnie, nem tette, és most már el sem fogadnám.

tiger:
„akkor ráhúzható-e erre a dologra a 62.§ (2)-(3)-as bekezdése,s vehetem-e adóalapnak az eladási érték 25%-át?”
Szerintem nem, hisz azért vannak számláid...

„amit az akkori 20% helyett most 25%-kal fizethetek be?”
Így van.

Szia!
Az önellenőrzésnek valóban nem volt jogalapja.
Fizetési könnyítést kellett volna kérni, ebben is konkrétan fizetési haladékot. Ezt add be mielőbb, és kérd, hogy méltányosságból engedjék el a késedelmi pótlékot, bírságot is. Írd le részletesen, hogy mi az oka a kérésednek.

Eladtam ingatlant tulajdonjog fenntartással, mert a vevő nem tudta a vételárat kifizetni. A szerződésben kikötött fizetési határidő eredménytelenül eltelt. A vevő közölte, miután már beköltözött az ingatlanba, hogy nem fog fizetni. Az elállás szabályai szerint az adásvételi szerződéstől elálltam. Bírósághoz fordultam az elállásom jogosságának megállapítása érdekében. Ennek már 4 éve. Korábban az adóbevallásomban szerepeltettem a még nem realizálódott jövedelmemet, mert a jogszabály úgy írja elő, hogy a jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor a szerződést a földhivatalba benyújtották. Az adót azonban nem tudtam befizetni. Önellenőrzést nyújtottam be, és mellékeltem a bírósági anyagokat. Elutasítottak, bírságot, késedelmi kamatot róttak ki rám. Az APEH szerint csak a jogerős bírósági ítélet alapján fogadja el, hogy nem volt jövedelmem, és csak az elévülési időn belül. Addig azonban nem zárul le a per. Az APEH nem hajlandó a per végéig felfüggeszteni az adóügyemet. A vevő ügyvédje a kifizetett előleg bírósági letétbe való helyezését kéri. Az APEH most behajtást rendelt el a nem létező jövedelmem után kiszabott adó ügyében, egy jogszabályban nem rögzített, tejesíthetetlen feltétel megadásával (jogerős polgári bírósági határozat az elévülési időn belül). Ez vagy joghézag, vagy törvénytelen eljárás. Mit tehetek most? Hová forduljak?

Üdvözlöm,kérdésem az lenne,ha 17.000.000-ért adtam el 2007 októberében a házamat,amit 2003 tól építettetem(lakhatási 2005),s csak kb. 9,5 millió forintot tudok költségként igazolni(a költözködések során számlák vesztek el mintegy 3 mill értékben,akkor ráhúzható-e erre a dologra a 62.§ (2)-(3)-as bekezdése,s vehetem-e adóalapnak az eladási érték 25%-át? Ráadásul egy 2003-as panel eladásból van még mintegy 2mill forintos 'jövedelmem'(meg is kaptam rá anno a mintegy 400000ft lakásszerzési kedvezményt,ami ugye most elveszett...),amit az akkori 20% helyett most 25%-kal fizethetek be?

Köszönettel: