A Parlament honlapján már elérhető az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény azon módosítása, amely a hatályos Ptk-ban foglalt, az állammal folytatott és közpénzeket érintő ügyletek nyilvánosságát biztosítja majd az új Ptk hatályba lépése után is. A módosítás e körben az üzleti titokként való minősülést zárja ki, hasonlóan a jelenlegi megoldáshoz.
Vannak azonban ennek a javaslatnak különös elemei is.
A közérdekből nyilvános adat a továbbiakban csak célhoz kötött módon lenne kezelhető. Ez (ha a közérdekű adat egyben személyes adat) eddig is így volt; ám felületes jogalkalmazás esetén a javasolt megoldás könnyen arra vezet, hogy a gyakorlat jogi személyek adatainak “kezelésével” kapcsolatban is megköveteli majd a célhoz kötöttséget, vagyis szűkül a nyilvánosság köre (ilyen tendenciák voltak megfigyelhetők a korábbi Péterfalvi-időszakban).
További probléma, hogy a javaslat kifejezetten szűkíti az információszabadságot, amikor kimondja, hogy “a közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítése nem eredményezhet a külön törvényben szabályozott ellenőrző szervek ellenőrzési jogosítványaival azonos mélységű és terjedelmű adatbetekintést és adatkezelést”. Érdemes idézni az indokolást is, amely mind tartalmában, mind szóhasználatát tekintve sokat mondó: “Mivel a külön törvényben ellenőrzésre feljogosított ellenőrző szervek (pl. ÁSZ, KEHI) törvénynél fogva kötelesek ellenőrizni a közfeladatot ellátó szerveket, ezért az olyan visszaélésszerű, akár bizonylati szintű adatigénylés, melynek keretében az igénylő általánosságban kér mindenféle adatot, amelynek teljesítése az adatkezelőműködését jelentős mértékben és hosszú időre akadályozná, nem teljesíthető. Ilyen esetben az adatkezelő az Infotv. 28. § (3) bekezdése alapján felhívhatja az igénylőt az igény pontosítására.” Nem világos, miképp működne ez a szabály a gyakorlatban a javaslattevők szerint: miért épp az ÁSZ vagy a KEHI adathozzáférési joga határozná meg egy állampolgári alapjog terjedelmét?
Közfeladatot ellátó szerv vezetőjeként számos közérdekű adatkéréssel találkoztam. Voltak köztük ellenséges hangon megfogalmazottak, voltak akár sértőek – de soha nem vettem volna a bátorságot, hogy egy alapjog gyakorlását “visszeélésszerűnek” minősítsem. Egy adatkérés az összes (!) ügyünk kiadására vonatkozott, ráadásul olyan adatokra is, amelyek az elektronikus adatbázisainkból nem, vagy csak nagy nehézséggel voltak leválogathatók. Dolgoztunk rajta, és határidőn belül teljesítettük az igényt.
A “visszaélésszerű adatigénylés” intézménye veszélyes: a hatalom természeténél fogva az adatgazdák fognak visszaélni vele. Ez a módosítás még csak javaslat: remélem, soha nem lép majd hatályba.
